A magyar lakóingatlanpiac jelentõs növekedést ért el az elmúlt években. Az adásvételek száma 2013-ban csak 89 ezernél járt, egy évvel késõbb 114 ezernél, 2015-ben pedig már 134 ezernél tartott a piac, ami 28, illetve 17,5 százalékos éves növekedést jelentett. A lakáspiac élénkülésével a részben befektetési céllal vásárló külföldiek aránya valamennyire csökkent a lakáspiacon, de az általuk támasztott kereslet stabilnak mondható - derül ki az ingatlan.com friss elemzésébõl.

Több célpontjuk is van

Európai uniós vagy egyéb állampolgársággal rendelkezõ külföldiek 2013-ban 6452 ingatlant vettek Magyarországon, 2014-ben már 7650-et, 2015-ben pedig 8330-at, tehát az adásvételek 6-7 százalékát adták ezekben az években. A vásárlások mellett egy részük az eladói oldalon is megjelent, 2013 és 2015 között 15 ezer magyarországi ingatlantól váltak meg. Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje a külföldiek szerepérõl azt mondta, hogy az adatok alapján jóval több lakást vettek, mint amennyit eladtak, ennek eredményeként, azaz több mint 7 ezer ingatlannal nõtt a külföldiek kezében lévõ állomány. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 3 évben a 2015-ös árrobbanás évében vásárolták a legtöbb ingatlant a külföldiek. Ezzel egybevágnak az ingatlan.com külföldiek érdeklõdését bemutató adatai, 2015-ben több mint 220 ezer külföldi látogatója volt az ingatlan.com angol és német nyelvû oldalainak, ami csúcsot jelent.

Tavaly egyébként leggyakrabban egyébként német, szlovák és román állampolgárok vásároltak magyarországi ingatlant. Az elemzés szerint a szlovák és román állampolgárok a határmenti településeken, a németek a nyaralóövezetekben is vásároltak ingatlanokat, de Budapest is a célpontok között szerepelt. “Az angol nyelvû oldalainkon elsõsorban az eladó és kiadó fõvárosi lakóingatlanokat, azon belül is a magasabb presztízsû budai ingatlanokat keresték, de jelentõs a belvárosi lakások iránti érdeklõdés is. A német nyelvû oldalakon a budapesti lakások mellett a dunántúli - Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei lakásokat és házakat keresik, és sokan érdeklõdnek Balaton-parti és a Tisza-tó mellett ingatlanok iránt.

Mit adtak még a lakáspiacnak a külföldiek?

A lakásvásárlásaikon kívül a külföldiek pusztán a jelenlétükkel is hatással vannak a hazai ingatlanárakra. A turistáknak rövid távra kiadott lakáshotelek népszerûsége magasan tartja a lakásárakat fõváros belsõ kerületeiben. Az ENSZ turisztikai szervezetének (UNWTO) szerint ugyanis az év elsõ kilenc hónapjában az európai célpontokat 2 százalékkal több turista kereste fel, de voltak kiemelkedõ országok. Két számjegyû növekedést ért el például Magyarország, ráadásul a szervezet szerint a jövõben is a kelet-közép-európai régióban nagyobb lehet a növekedés, mint az európai átlag.

A lakáshotelekkel az ingatlan.com számításai szerint akár nettó 3-7 százalékos hozamot ki lehet termelni, ami a magyar és a nemzetközi piacon is kedvezõnek számít. Mindemellett ott van a hosszú távú kiadással megszerezhetõ 2-6 százalékos hozam. Balogh László szerint ez a hozamkilátás magyarázatot ad arra például, hogy miért kerül 800 ezer forintba egy négyzetméternyi használt lakás az V. kerületben.

Az ingatlan.com szakértõje úgy látja, hogy ameddig a Magyarországra látogató turisták száma növekszik, és a rövid távú lakáskiadás lehetõsége fennáll, addig a Budapest belsõ kerületeiben lévõ lakások népszerûek maradhatnak a hazai befektetõk körében is. Ezt alátámasztják az ingatlan.com keresletre vonatkozó adatai: az idén októberben 11 százalékkal többen érdeklõdtek a budapesti lakások iránt, mint egy évvel korábban, de ezt meghaladó mértékû volt az érdeklõdés a belsõ kerületekben lévõ lakások esetében. Az V. kerületi lakások iránti érdeklõdés 15 százalékkal nõtt, a VI. és VII. kerületi ingatlanok esetében 58 és 39 százalékos volt az emelkedés.

Megjegyzés: Az elemzésben szereplõ számok az ingatlan.com saját adatain és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikáin alapulnak.