2023-ban számos pozitív változás várható a kiberbiztosítási piacon, amely új kapacitásokat és még nagyobb választékot hozhat, egyúttal fenntarthatóbb piacot eredményezhet – állítja a CFC Underwriting, amely az európai piac abszolút éllovasának számít, hiszen már 2000 óta kínál ilyen konstrukciókat.

A kiberfenyegetettség folyamatosan fejlődik, mivel a bűnözők új sebezhetőségeket keresnek. A zsarolóvírus-támadások növekvő súlyosságára válaszul a biztosítók a proaktívabb kockázatkezelés érdekében átalakították szolgáltatásukat. Ez az elmúlt év során tovább fejlődött, és aktívan igyekeznek megelőzni a káreseményeket - a különböző forrásokból származó fenyegetésekkel kapcsolatos információk felhasználásával azonosítják a hackerek célpontjává vált ügyfeleket, és segítenek orvosolni a problémát, mielőtt az kárigénybe fordulna.

A kiberbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó CFC szerint ez a kármegelőzési szolgáltatás a következő 12 hónapban egyre fontosabb részévé válik minden kiberbiztosító kínálatának.

A zsarolóvírusok növekvő költségei és a rendszerszintű kockázatokkal kapcsolatos félelmek felhajtották a kiberbiztosítás költségeit. A jó hír a brókerek és kockázatkezelők számára az, hogy hacsak a fenyegetettségi környezet nem romlik, akkor a piac és az árak 2023 folyamán stabilizálódnak.

Az ágazatnak még mindig hatalmas feladatot kell elvégeznie a kiberbiztosítások elterjedésének növelésében, különösen a kkv-k körében. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az új ügyfelek oktatására.

Egységes kiberkatasztrófa-megoldások kezdenek kialakulni

A piac számos nagy horderejű, jelentős veszteséget eredményező eseményt élt át, de egyik sem járt olyan súlyos veszteséggel, mint amitől sokan tartottak - a Kaseya csak egy példa erre. Az azonban tény, hogy a katasztrofális méretű veszteségek összesítésének lehetőségével kapcsolatos bizonytalanság kihívást jelentett az új tőke piacra vonzása szempontjából.

A Lloyd's nemrégiben kiadott határozata értelmében a biztosítóknak egyértelművé kell tenniük, hogy a "háború" fogalmába bele kell érteniük azokat a kiber-cselekményeket, amelyeket államok indítanak és katasztrofális következményekkel járnak a célországok számára. Ez végre tisztázta a kiberbiztosítók szándékát a meglévő háborús kizárások alkalmazásával kapcsolatban.

Jelenleg azonban még mindig nincs egyértelmű megállapodás arról, hogy a piacnak pontosan hogyan kellene azonosítania és definiálnia a kibernetikai katasztrófaeseményeket. Ez hamarosan megváltozhat, mivel az Egyesült Királyságban egy független testület létrehozását kezdeményezik, amely éppen ezt a célt szolgálja. A független, bűnüldözési és informatikai szakemberekből, akadémikusokból és másokból álló szakértői bizottság határozná meg, hogy egy kiberesemény katasztrofális eseménynek minősül-e vagy sem. Az eseményeket súlyosságuk szerint kategorizálnák egy olyan modell szerint, amely hasonlítana a hurrikánok súlyosságának mérésére használt modellhez.

Egy világosan meghatározott kiberesemény-definíciós rendszer magántőkét vonzhatna a piacra, lehetővé téve a biztosítók számára, hogy következetesen leírják, mely eseménytípusokra nyújtanak fedezetet, és melyeket kívánnak viszontbiztosítani, ami azt jelenti, hogy az ügyfél mindkét esetben megkaphatná a szükséges fedezetet.

Valószínű, hogy az ehhez hasonló elképzelések 2023 folyamán elkezdenek fejlődni, és remélhetőleg egy nemzetközileg is követhető modell létrehozásához vezetnek, ami végső soron hozzájárul a kiberpiac hosszú távú sikerének biztosításához.