A karácsonyi idõszakban sokan igényelnek kis összegû fogyasztási hitelt (pl. áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) az ünnepi költségek fedezésére. Alapvetõ fontosságú, hogy a fogyasztók a szerzõdés aláírása elõtt körültekintõen tájékozódjanak a hitelek jellemzõirõl és feltételeirõl.

Érdemes megfontolni, hogy tényleg szükség van-e a hitelfelvételre (vagy a beszerzések pl. családi kölcsönbõl is megoldhatók), s ha igen, melyik hitelfajta a legkedvezõbb. A fogyasztási hitelek törlesztése évekig is elnyúlhat, a nem teljesítés pedig akár vagyontárgyak elvesztéséhez is vezethet. Át nem gondolt, erõn felüli hitelbõl történõ vásárlás után is jogszabályi lehetõség van arra, hogy – ha a hitel folyósítása még nem történt meg – az ügyfél a szerzõdéskötés utáni 14 napon belül indoklás nélkül elálljon a hitelszerzõdéstõl. Az elállás a hitelhez kapcsolódó pl. biztosítási, vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozó szerzõdést is felbontja. Amennyiben a hitelösszeget folyósították, a hitelszerzõdés 14 napon belül díjmentesen felmondható, ilyen esetben ugyanakkor a hitel összege legkésõbb 30 napon belül, az adott idõszakra megállapított idõarányos hitelkamattal együtt fizetendõ vissza. A hitelszerzõdéstõl való elállás (felmondás) a megvásárolt termékre megkötött szerzõdést nem érinti, ez utóbbival összefüggésben az egyéb, nem pénzügyi jellegû jogszabályok alapján fennálló elállási (felmondási) jog gyakorolható.

A fogyasztási hitelek egy évre vetített, tõkén felül fizetendõ kamatát, egyéb költségeit a teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmazza. Egyes – gyakran magas – nem szerzõdésszerû teljesítéshez kötõdõ költségek (pl. késedelmi kamat, futamidõ-hosszabbítás /prolongáció/ díja) értelemszerûen nem részei a THM-nek. Célszerû átgondolni, hogy biztosan fizethetõk-e majd határidõben a törlesztõrészletek. Késedelem esetén ugyanis a szerzõdéses kamatnál jellemzõen lényegesen magasabb késedelmi kamatot is ki kell majd fizetni, ami további nehézséget okozhat. 

A „gyorskölcsönökhöz” gyakran választható olyan kényelmi szolgáltatás, amely például a szerzõdéskötés és a törlesztés teljes körû otthoni ügyintézését teszi lehetõvé, ám ennek díját szintén nem számítják bele a THM-be, miközben az a visszafizetendõ összeget akár meg is duplázhatja. A szerzõdés megkötése elõtt ezért nagyon fontos a THM-en kívüli költségek mértékérõl, összegérõl is alaposan tájékozódni.

A kamatok, törlesztõrészletek, egyéb díjak – különösen heti törlesztés esetén – önmagukban nem feltétlenül nagy összegek, azonban összeadódva már jelentõs többletköltséget jelenthetnek a háztartásoknak. Az ünnepek miatti hitelfelvétel alapos megfontolást igényel; ne egy át nem gondolt adósság kerüljön az ünnepen a fa alá.

A kereskedõk nagyobb értékû, új mûszaki és elektronikai készülékek vásárlásánál gyakran kínálnak a termék mellé (a kötelezõ szavatosság és jótállás körét és idejét kibõvítõ) úgynevezett kiterjesztett garanciabiztosítást vagy termékbiztosítást. Érdemes tudni, hogy mindkét szolgáltatás mögött jellemzõen egy speciális biztosítási konstrukció áll, melyet a kereskedõ kizárólag a biztosító társaság – jegybanki nyilvántartásban szereplõ – ügynökeként nyújthat a vásárlóknak. 

Egyre jellemzõbb ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú biztosítást – csoportos biztosítási konstrukció keretében – maga a kereskedõ köti meg a biztosítóval, és ehhez csatlakozik biztosítottként a terméket megvásárló fogyasztó. A biztosítási díjat ilyen esetben közvetlenül a kereskedõ részére kell megfizetni.

A kiterjesztett garanciabiztosításnál a biztosító (szerzõdéstõl függõen általában 1-4 évig) a gyári hibából eredõ károkat téríti meg, míg a termékbiztosítás az elõre nem látható külsõ fizikai események (pl. tûzeset, vihar) miatti meghibásodásra (pl. törés, sérülés) nyújt fedezetet. A biztosítási szerzõdéseken (vagy a felek megegyezésén) alapuló „garancia”, valamint a jogszabály által elõírt kötelezõ jótállás és szavatosság feltételei akár jelentõsen eltérhetnek egymástól. A biztosítási szerzõdések jellemzõen tartalmaznak olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), amelyeknél a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket és önrész vállalását is rögzíthetnek. A biztosítók emellett az ügyfelektõl szigorú kárenyhítési és kármegelõzési kötelezettséget is elvárhatnak. 

A biztosítási szerzõdés megkötését megelõzõen ragaszkodni kell ahhoz, hogy a biztosítással összefüggésben minden felmerülõ kérdésre kimerítõ választ kapjon a vásárló. Különösen arra, hogy mely eseményekre terjed ki, és melyekre nem terjed ki a biztosítás, illetve milyen szabályok vonatkoznak az önrészre. Fontos információ továbbá, hogy csoportos biztosításhoz való csatlakozással, vagy közvetlenül a biztosítóval történõ szerzõdéskötéssel jön-e létre a biztosítási védelem. A szóbeli tájékoztatás mellett ragaszkodni kell írásos tájékoztató anyag átadásához is.

Az MNB a „Tudatos ünnepek” kommunikációs kampánnyal a fogyasztók felelõs és körültekintõ hitelfelvételét támogatja az év végén is. Ennek keretében a jegybank „Karácsonyi pénzügyeink” címmel önálló oldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, továbbá Pénzügyi Navigátor Füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelõs megtervezésérõl, és a fogyasztási hitelek kockázatairól. Az MNB Facebook oldalán is tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos fõbb tudnivalókról, Háztartási költségvetés-kalkulátorával, valamint Hitel- és lízingválasztó applikációjával pedig segít a kiadások megtervezésében, valamint a piacon elérhetõ fogyasztási hitelek összehasonlításában.