A Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézményi adatszolgáltatásait összegezve megállapítható, hogy a pénzügyi intézmények szeptember végéig megközelítõleg 60 ezer nemteljesítõ jelzáloghitelest kerestek meg a jegybank ajánlásában foglaltak végrehajtása céljából. Az elérhetetlen adósokkal történõ kapcsolatfelvételt a hitelezõ intézmények újból megkísérlik. 

Az MNB – mint arról már korábban beszámolt – 2016 márciusában ajánlást bocsátott ki a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitelesek fizetõképességének helyreállítása érdekében, meghatározva az adósokkal történõ kapcsolatfelvétel, az információgyûjtés és a megoldási javaslatok kidolgozásának keretrendszerét. Mindezek alapján a jegybank a pénzügyi intézményektõl elsõ lépésként azt várta el, hogy a késedelmes kölcsönszerzõdések felmondása, a már felmondott szerzõdésbõl eredõ követelések értékesítése, továbbá a fedezetérvényesítés, illetve egyéb jogi lépések megtétele elõtt kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt az ügyletben szereplõ valamennyi adóssal. 

Az ajánlás alapján a pénzügyi intézmények a levélben, telefonon vagy személyesen történõ sikeres kapcsolatfelvételt követõen – a helyzetértékeléshez, a személyre szabott ajánlat elkészítéséhez szükséges – olyan új információkat szerezhetnek be az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetére vonatkozóan, amelyek korábban nem álltak a hitelezõ rendelkezésére. Ezt követõen az intézmények legalább két személyre szabott fizetésrendezési javaslatot készítenek elõ oly módon, hogy legkésõbb az elsõ sikeres kapcsolatfelvételtõl számított 3 hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttmûködõ felek között. A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a folyamat során mérlegeljék a kezesek, illetve zálogkötelezettek bevonását is a megoldáskeresési folyamat eredményességének növelése érdekében.

A probléma megnyugtató rendezése kizárólag a felek, így az adósok, adóstársak jóhiszemû közremûködése útján valósulhat meg. Ennek hiányában a késedelmessé vált szerzõdést a pénzügyi intézmény felmondhatja, s a követelést – elévülési idõn belül – bármikor jogi úton érvényesítheti, illetve a Polgári Törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályai szerint követeléskezelõ vállalkozások részére átengedheti.

A felmondott szerzõdés alapján fennálló követelés engedményezése (értékesítése) esetén a követelésvásárló vállalkozás jogutódként követeli a fennálló (késedelmi kamatokat és egyéb költségeket is magába foglaló) tartozás megfizetését, ezért a követelés érvényesítéséhez szükséges adatok részére átadásra kerülnek, az engedményezés tényérõl a felek egyúttal az adóst is értesítik.

Az MNB a követeléskezelõktõl is elvárja, hogy a vonatkozó jogszabályoknak és a mindenkor hatályos jegybanki ajánlásoknak megfelelõen járjanak el az ügyfélkapcsolataik során, s a bírósági végrehajtás elkerülése érdekében elsõdlegesen az adóst segítõ áthidaló fizetési megoldások kidolgozására törekedjenek. A követeléskezelési eljárásban is fontos a megfelelõ adósi együttmûködés. Ha ugyanis nincs hajlandóság az adósságrendezésre, vagy az egyeztetések sikertelenek, a követelés jogosultja – a fedezeti ingatlan elvesztésével fenyegetõ és további költségeket jelentõ – bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

Abban az esetben, ha az adós vitatja a követeléskezelõ eljárásának jogszerûségét, vagy a tartozás összegét, mindenekelõtt az érintett társaságnál kell panaszt tennie. Ha a panaszt az intézmény elutasítja, akkor a fogyasztó – pénzügyi fogyasztói jogvita esetén – az MNB mellett mûködõ Pénzügyi Békéltetõ Testület díjmentes eljárását kezdeményezheti, vagy polgári bírósághoz fordulhat. Az MNB ügyfélszolgálatánál elsõdlegesen a panaszkezelésre és a banktitokra vonatkozó elõírások megsértése miatt lehet bejelentést tenni, akkor, ha a követeléskezelõ vállalkozás banktitok körébe tartozó adatot jogsértõ módon ad ki, vagy az ügyfél-panaszt nem kezeli, illetve azt 30 napon belül nem válaszolja meg.

A követelések érvényesítésével és kezelésével kapcsolatos további hasznos információk az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi oldalán olvashatóak.