Jövõre az offshore szisztémák és más nemzetközi szintéren ténykedõ adóelkerülõkkel szembeni küzdelem új szakasza kezdõdik. A leghatékonyabb eszközt az eredményes fellépéshez az OECD égisze alatt kidolgozott - a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjérõl szóló - többoldalú megállapodás biztosítja. Az elsõ információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévõ, magas értékû egyéni számlák estében. Ez azt jelenti, hogy 2017-tõl több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak tehát 2017. õszétõl már rendelkezésére állnak a nagy értékû külföldi bankszámlák adatai is, amelyet az adóhivatal kockázatelemzõi összevetnek a rendelkezésre álló egyéb adatokkal. Így könnyen kiszûrhetõek azok, akik a hazánkban keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot szabhat ki.

Amennyiben az Országgyûlés elfogadja, 2017. június 30-ig az, aki a NAV ellenõrzése elõtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont) jövedelme után 10%-os mértékû adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezt a jövedelmet ugyanis a 10%-os adón és önellenõrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, ám az adóból semmilyen kedvezmény sem vehetõ igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelybõl a bank utalja át – anonim módon – a 10%-nyi adót.

A jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10%-os részesedést szerzõ személyeknek is könnyebbséget biztosít. Hiszen nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, az így kvázi megelõlegezett adó összegét a vállalkozás a növekedésre fordíthatja.