A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jogosulatlan piaci tevékenység megakadályozására 2016-ban elsõsorban az engedély nélküli betét és más a nyilvánosságtól származó visszafizetendõ pénzeszköz gyûjtése, a jogosulatlan (kezelt számlás) befektetési szolgáltatás, illetve a bejelentés nélküli tõkepiaci függõ ügynökök kapcsán folytatott eljárásokat. E tevékenységek mindegyikénél a valós piaci kamatokat lényegesen meghaladó kamatot, hozamot ígérnek a befektetõknek, így próbálva népszerûvé válni.

Az ügyfelek számára alapvetõ fontosságú, hogy még ügyletkötése elõtt azonosítsák a szolgáltatót, a kínált szolgáltatás típusát és kockázatait. Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók esetében azon, például rokonoktól, ismerõsöktõl érkezett megnyugtató jelzések sem jelentenek biztonságot, mely szerint nekik magas hozamokat fizetett ki az adott szolgáltató: az ilyen típusú ügyleteknél gyakorta a késõbb szerzõdõk befizetéseibõl teremtik elõ a korábbi ügyfelek hozamait.

Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetõdik fel, javasolt, hogy az érintett befektetõ haladéktalanul, még a szerzõdés megkötése elõtt jelezze azt az MNB-nek. A tapasztalatok szerint sokan csak utólag, a kár bekövetkezése esetén kérnek segítséget, noha a jegybank akkor tudja – valamennyi fogyasztó megtakarításainak védelme érdekében – gyorsan kivizsgálni az ilyen eseteket, ha (például ügyféljelzések alapján) idõben értesül azokról.

Ez év decemberig az MNB 25 piacfelügyeleti eljárást zárt le, amelyek kapcsán több mint 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki. A még le nem zárt vizsgálatokkal együtt az MNB átlagosan évente mintegy 40-50 piacfelügyeleti eljárást végez. Ezek közül idén több olyan is volt, amelyek nyomán a jogosulatlan betétgyûjtést annak tényleges megkezdése vagy jelentõsebb károkozás elõtt sikerült megakadályozni.

A jogosulatlan tevékenységek rendkívül kockázatosak az ügyfeleknek. A jogosulatlan betétgyûjtésnél, állítólagos értékpapír- vagy kölcsönügyleteknél semmilyen biztosíték sincs a befizetett tõke vagy kamat/hozam visszafizetésére. Ezekre nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap vagy a Befektetõ-védelmi Alap garanciája sem.

A jogosulatlan tevékenységet végzõk – bûncselekményt is elkövetve – vagy szándékosan meg kívánják téveszteni a befektetõket ezen ügyleteknél, vagy nincs is pénzügyi, tõkepiaci ismeretük, tapasztalatuk. Több esetben határon átnyúló jogosulatlan szolgáltatókról van szó: vagy a tevékenységet végzõ társaság, vagy az azzal kapcsolatban álló másik cég (a brókervállalkozás, a likviditásszolgáltató stb.), vagy a számlavezetõ intézmény külföldi – sokszor nem európai uniós, hanem harmadik országbeli – államban van. Ilyenkor egy esetleges jogvitát pedig az ottani jogszabályok szerint és nyelven kell lefolytatni.

Magyarországon pénzügyi tevékenység csak az MNB engedélyével vagy regisztrációjával végezhetõ. Az ezzel rendelkezõk listája a jegybank honlapjának Piaci szereplõk menüpontjában érhetõ el. A jegybank illetve a külföldi társhatóságok által azonosított jogosulatlan gyanús szolgáltatók listája a Figyelmeztetések menüpontban olvasható, a jogosulatlan gyanús tevékenységek jelzésének lehetõségeirõl pedig az Engedély nélkül, illetve bejelentés hiányában folytatott tevékenységek menüpontban tájékozódhatnak az ügyfelek. Ezen túlmenõen az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózata is segít az információnyújtásban.