Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2016. december 15-én tette közzé uniós szintû biztosítási stressztesztjének eredményeit (LINK). Az EIOPA rendszeresen végez az egész Európai Unióra (EU) kiterjedõ stresszteszteket, melyek célja a biztosítók gyengeségeinek felmérése, az európai biztosítási szektort fenyegetõ kockázatok azonosítása.

A 2016-os felmérés középpontjában – hasonlóan a két évvel ezelõtti teszthez – az alacsony hozamkörnyezet állt. Ennek megfelelõen két elméleti forgatókönyv hatásait számszerûsítették a résztvevõk: az egyikben a hozamok tartósan alacsony szinten maradnak, míg a másikban a hozamcsökkenés általános piaci áreséssel jár együtt. A korábbi felméréshez képest lényeges változás, hogy az idei felmérésre a 2016. január 1-jével hatályba lépett Szolvencia II kockázatalapú tõkekövetelmény-számítási rendszer elvei szerint került sor.

A 30 ország 236 biztosítóját lefedõ stressztesztben 10 magyar biztosító vett részt. E biztosítók állományában van az alacsony hozamkörnyezetnek leginkább kitett garantált kamatozású életbiztosítási kötelezettségek 88 százaléka.

A résztvevõk 2016. január 1-jére vonatkozó tõkehelyzetét mutató alapforgatókönyv alapján mind európai, mind hazai szinten megfelelõen tõkésített a szektor (196 százalékos, illetve 212 százalékos tõkemegfelelési mutatóval). Lényeges különbség azonban, hogy míg az európai biztosítók tõketöbbletének kétharmada a Szolvencia II-re való átállást segítõ átmeneti intézkedések és kiigazítások alkalmazásának köszönhetõ, addig a magyar biztosítóknál ezen hatás elhanyagolható, 1 százalék körüli.

A stresszteszt eredményei alapján a hazai biztosítókat kisebb mértékben érinti az EIOPA forgatókönyveiben feltételezett negatív piaci környezet, mint európai társaikat. A tartósan alacsony hozamkörnyezet forgatókönyv esetében ugyanis európai szinten átlagosan 18 százalékkal, míg a magyar biztosítók esetében mindössze 1,4 százalékkal csökken a szavatoló tõke. A piaci eszközök esésével számoló „kettõs csapás” szcenárió megvalósulása esetén – vagyis ha az eszközérték csökkenése és alacsonyabb kockázatmentes kamatláb együttesen jelentkezne a piacon – az EU biztosítóinál mért átlagosan 28,9 százalékos visszaeséssel szemben magyarországi társaiknál csupán 13,2 százalékos csökkenést lehetne tapasztalni.

Az eredményeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhasználja a hazai biztosítási szektor felügyelése során. A jegybank rendszeresen végzett kockázatértékelései elõsegítik a szektor- és egyedi szinten megjelenõ kockázatok idõben történõ azonosítását és az esetlegesen szükséges intézkedések meghozatalát.