Egy (valószínûleg jelentõs) biztosító csak késõbb teszi közzé adatait, egy pedig fiókteleppé alakulás miatt nem szolgáltatott adatot, így a jegybank friss statisztikái csak korlátozottan adnak lehetõséget idõbeni összehasonlításra. (A fent említett díjbevétel-változási adatok viszont szerencsére korrigáltak már - az MNB megtette ezt az összehasonlítás kedvéért). Ezt érdemes figyelembe vennünk, amikor a kissé hiányos adatok alapján megállapítjuk, hogy utoljára 2010 elsõ negyedévében teljesítettek ilyen jól a magyar biztosítók, adózott eredményük ugyanis az év elsõ három hónapjában 18,5 milliárd forint volt, ami már a válság elõtti idõket idézi.
Nemcsak a díjbevételek változásában, hanem az eredményességben is a nem-élet üzletág teljesített jobban, pedig ezt terheli továbbra is Európa egyik legmagasabb biztosítási adója. Az élet üzletágak összességében 5,0 milliárd forintos, a nem-élet ágak pedig 9,9 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt értek el év elején.
Tavaly és várhatóan idén is mintegy 30 milliárd forintos biztosítási adót fizet a szektor az ügyfeleket közvetlenül terhelõ 23-25 milliárd forintos baleseti adó mellett.
A díjbevételadatok esetében az MNB közleménye közzétette az idõben összehasonlítható adatokat is, ez alapján
- az életbiztosítások 6,9%-os díjbevételesést szenvedtek el,
- a nem-életbiztosítások viszont 6,8%-kal növekedtek egy év alatt,
- így a teljes piac 0,4%-kal nõtt az elsõ negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.
Egyelõre nem tudni, hogy az életbiztosítási piac visszaesésében mekkora az egyszeri díjas életbiztosítások szerepe, de gyanítjuk, hogy nagy. A szerzõdésszám is csökkent az életbiztosítások esetében, a nem-élet piacon viszont növekedett.
A nem-életbiztosítási üzletágak annak ellenére teljesítettek jól, hogy a kárkifizetések egy év alatt kétszámjegyû mértékben 47,5 milliárd forintra emelkedtek. A kárkifizetések zöme persze idén is a nyári viharszenzonban várható.
Az etikus életbiztosítási koncepció révén folyamatos szabályváltozáson átesõ életbiztosítások számára nem hozott kedvezõ piaci fejleményeket az elsõ negyedév (különösen január-februárban láthattunk nagy eséseket), így mindössze 1 milliárd forinttal értékelõdtek fel az elsõ negyedévben az életbiztosítási díjtartalékok. A nettó tranzakció következtében viszont 14 milliárd forinttal nõtt az állomány.
Összességében azonban még mindig jobban nõ a lakosság teljes pénzügyi vagyona, mint életbiztosításban fekvõ pénze, így valamelyest 4,5% alá csökkent az életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi vagyonán belül.
A 2016. január 1-jével hatályba lépett Szolvencia II szabályozórendszer új alapokra helyezte a biztosítók tõkekövetelményét, a korábbi szabályozói szemléletû helyett egy kockázatalapú, az egyes kockázatokat különkülön figyelembevevõ, a biztosító kockázati profilját jobban tükrözõ szavatoló tõke szükséglet számítás lépett életbe. Az új kockázatalapú tõkekövetelmény szerint jelentett egyedi adatokból összesítve a szektor egészére számított szavatoló tõke feltöltöttség szintje továbbra is stabil - értékelte az MNB. Az elsõ negyedévben a szavatoló tõke megfelelés 214,2%, 2,8 százalékponttal magasabb az év elejinél.