Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje elmondta, hogy 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, fõként a használt lakások árában, a kínálatban és a keresletben is, ami áthúzódott az idei évre is, de 2016-ban kiegyensúlyozottabbá vált a piac. “Erre utal például, hogy 2016 elsõ hónapjaiban az átalakított állami lakásprogram - a Családi Otthonteremtési Kedvezmény - iránti érdeklõdés, valamint a 2015-bõl megmaradt piaci lendület miatt a kereslet és az árszint jelentõsen emelkedett, ám június második felében visszafogottabbá vált a piac. Ekkor a kereslet némileg csökkent, és a kínálati árak emelkedése is megállt. Augusztusban és õsszel azonban újra lendületet kapott a lakáspiac, fõleg a használtaké” - fogalmazott az ingatlan.com szakembere. Szerinte a konszolidálódás jele az is, hogy 2015-ben szinte elkapkodták az eladó lakásokat, ugyanakkor 2016-ban átlagosan két-három héttel hosszabb idõ, 80-100 nap kellett egy lakóingatlan eladásához. A szakember szerint az árazás kulcskérdés az eladási idõ szempontjából: akadtak 2016-ban is olyan lakóingatlanok, amiket alig néhány óra alatt eladtak, de voltak olyan - egyébként piacképes - lakások, amelyek csak 6-8 hónap alatt találtak vevõre, ezek jellemzõen túl voltak árazva. “Reális áron meghirdetve, amely még így is magasabb az egy évvel korábbinál, körülbelül 3 hónap alatt eladható egy-egy lakás” - tette hozzá.

Emelkedés mindenütt

A teljes lakáspiac összes fontos mutatója emelkedett éves összevetésben: a használt és új lakások is drágultak, közben a kínálat is bõvült, a kereslet pedig szintén nõtt. Mindez azt mutatja, hogy a válság éveiben mélybe süllyedt ingatlanpiacon a 2014-ben indult élénkülés 2015 után 2016-ban is folytatódott. Az ingatlan.com adatai szerint a magánszemélyek több mint dupla annyi lakóingatlant hirdettek meg eladásra idén mint 2015-ben, tehát a kínálat számottevõen nõtt. Növekedés jellemezte az egész országot: a fõvárosban, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban is több mint a duplájára nõtt a feladott lakáshirdetések száma. Közben pedig a kereslet is növekedett tavalyhoz képest, az ingatlan.com adatai szerint 18 százalékkal. “Miközben a kínálat és a kereslet is élénkült a lakáspiacon, az árak is emelkedtek” - értékelte az összesített adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje. Amellett, hogy a válság után egyre inkább magára talál a lakáspiac, ezen belül is a használt és az új lakások szegmense, az átalakított állami lakástámogatási program - a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) - is hozzájárult az élénküléshez. Idén november végéig több mint 24 ezer CSOK igénylést fogadtak be a bankok, a támogatások többségét 2016-ban használt lakásokra kérték. Balogh László szerint a használt lakások áraira nem volt jelentõs hatással a CSOK, ugyanakkor az igénylõk számára segítséget jelentett abból a szempontból, hogy könnyebben tudták finanszírozni a piaci áremelkedésbõl adódó többletet. Jövõre azonban változhat a helyzet, mert piacra kerül az elkészült új lakások elsõ hulláma, így azok nagyobb arányt képviselhetnek a támogatási rendszeren belül.

Drágultak a használt városi lakások

A használt lakások országos piacán az árak jelentõsen nõttek. Budapesten december végén a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 456 ezer forint volt, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, mindez a kínálat 38 százalékos növekedésével párhuzamosan ment végbe. A különbözõ lakástípusokat nézve a fõvárosi téglalakások négyzetméterára 19 százalékkal 499 ezer forintra, a budapesti panellakásoké pedig 16 százalékkal 334 ezer forintra emelkedett. Mérsékeltebb, de még mindig két számjegyû áremelkedés következett be a budapesti családi házaknál is, az átlagos négyzetméterár 11 százalékkal 320 ezer forintra emelkedett. Balogh László a használt lakások budapesti piacáról azt is elmondta, hogy a drágulásban 2015-höz hasonlóan 2016-ban is fontos szerepet játszott a lakáshotelek elterjedése. “A legfelkapottabb kerületekben a befektetési céllal vásárlók hajtották felfelé az árakat, így aki magának keresett lakást, kénytelen volt magasabb árat fizetni. A lakáshotelként hasznosított lakóingatlanok 2015 után 2016-ban is jelentõs - éves szinten akár 5-10 százalékos - hozamokat produkáltak a tulajdonosoknak.

 A nagyobb vidéki településeken is drágulást ment végbe. A megyei jogú várásokban a használt lakások átlagos négyzetméterára 19 százalékkal 228 ezer forintra emelkedett éves szinten, a kisebb vidéki városokban pedig 13 százalékkal 169 ezer forintra nõtt. Balogh László elmondta, hogy a különbözõ országrészekben eltérõ mértékben emelkedtek az árak. Gyõrben az év végén 296 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár a használt lakásoknál, ami 7 százalékos áremelkedésnek felel meg.  A visszafogottabb drágulás azzal magyarázható, hogy Gyõrben a tízezer lakosra jutó új lakások száma a legmagasabb az országban, így az új lakások elszívták a kereslet egy részét a használtak piacáról. Sopronban viszont 12 százalékkal 338 ezer forintra nõtt az átlagár, ami elsõsorban az Ausztriában ingázók által támasztott kereslettel magyarázható. A nagyobb egyetemvárosokban is drágulás volt az ingatlan.com adatai szerint: Pécsen 11 százalékkal 201 ezer forintra, Szegeden 16 százalékkal 231 ezer forintra, Debrecenben 13 százalékkal 278 ezer forintra, Miskolcon pedig 18 százalékkal 154 ezer forintra nõtt az átlagos négyzetméterár. Az árak az idei évben csak a kisebb településeken, községekben stagnáltak.

A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövõben: 2016-ban ugyanis nagyjából 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság elõtti 170 ezer feletti csúcsértékektõl. A forgalom mellett az árak esetében is van tere a növekedésnek, fõként nagyobb városokban és Budapesten. “A városközpontok a befektetési célú vásárlások, a külsõ kerületek pedig az alacsonyabb árak miatt vonzók. Ráadásul a lakáshitelezésben is vannak még tartalékok, ami szintén a keresletet élénkítheti 2017-ben.” - mondta Balogh László. A használt lakások piacán bekövetkezett áremelkedést és az ingatlan.com következtetéseit támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is: az idei év elsõ kilenc hónapjában átlagosan több mint 10 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest, a harmadik negyedévben például 12 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban.

Boom elõtt az új lakások piaca

A használt lakások piacához képest 2016-ban még jóval visszafogottabb volt az új lakások piaca. “Kereslet lenne irántuk, fõként azért, mert a válság idején és az azt követõ években alig épültek lakások. Fontos azonban, hogy az új lakások megjelenése nem megy egyik napról a másikra” - mondta Balogh László. Hozzátette, hogy bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma az idei év elsõ kilenc hónapjában meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak. Mivel 2015-ben is alacsony volt az új lakások kínálata, ezért ezen a téren jelentõs bõvülés történt. Az ingatlan.com adatai szerint országszerte 40-60 százalékkal több új lakást kínáltak vásárlásra a beruházók az idei évben. Ezen a téren a következõ két évben lesz az igazán látványos a bõvülés, a 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következõ hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon. Balogh László közölte, hogy a lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezõasztal mellõl értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a CSOK egyre fontosabb szerepet játszhat.

Az új lakások árai részben a mérsékelt kínálat és a fokozott kereslet miatt 2016-ban tovább emelkedtek. Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 12 százalékkal 612 ezer forintra nõtt tavaly december vége óta. A megyei jogú városokban 20 százalékkal 347 ezer forintra nõtt az ár. Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál egyelõre nehéz pontos elõrejelzést adni az árak alakulására. A kínálat bõvülése ugyanis versenyhelyzetet teremthet a beruházók között, ez pedig a használt lakások áremelkedését is lefékezheti. Lesznek azonban olyan fejlesztések is - fõleg Budapesten - ahol a kereslet magas szintje lehetõséget ad a további áremelkedésre. Az árversenyen kívül ugyanis számtalan eszköz áll a beruházók rendelkezésére a versenyben: rugalmas fizetési feltételekkel vagy magasabb mûszaki tartalommal, ingyenes konyhabútorral, esetleg kedvezményes áron biztosított garázzsal igyekeznek majd a fejlesztõk magukhoz csábítani a vásárlókat.