A részletes adatokból kiderül, hogy a háztartások fogyasztása a 2010 harmadik negyedévében megfigyelt egyszeri megugrás ellenére továbbra sem tudott kilábalni az immáron 2,5 éve tartó visszaesésébõl. A csökkenés mértéke ugyanakkor kisebb, mint például egy évvel ezelõtt, így a magánfogyasztás terén lényegében inkább stagnálásról, mintsem a válság kapcsán kialakult visszaesés folytatódásáról beszélhetünk. A kilátásokra tekintve nem sok optimizmusra ad okot a GKI fogyasztói bizalmi indexe, mely október óta folyamatosan és összességében jelentõs mértékben romlott, jelezve, hogy nem várható érdemi változás a lakosság fogyasztási hajlandóságában.

A háztartások fogyasztásával ellentétben viszonylag pozitív képet festett le a beruházások alakulása, mely ugyan szintén alatta maradt a 2010. elsõ negyedévi teljesítményének, de a csökkenés üteme folyamatosan lassul. A részletesebb adatokat tekintve pedig jól látható, hogy a jelenlegi gazdasági növekedésünk szempontjából legfontosabb ágazatban, a feldolgozóiparban a beruházások mértéke már jelentõs növekedést mutatott az elõzõ év azonos idõszakához képest.

A „készletek és statisztikai hibák” kategória ismételten kiugróan magas hozzáadott értéke mellett az egyedüli komoly húzóerõ továbbra is a nettó export maradt. Míg az elõbbi 1,7, az utóbbi 1,2 százalékponttal járult hozzá a teljes, 2,5 százalékos gazdasági növekedéshez. A nettó export teljesítménye az elõzõ negyedévekhez képest fokozatosan csökkent, és az alábbiakban kibontott kilátások alapján ezen a téren nem is várható fordulat a következõ idõszakban. Így az export mellett lassan kritikus lesz, hogy a belsõ fogyasztás is magára találjon és a beruházásokban egyaránt kibontakozzon egy határozott fordulat.

A magyar export kilátásait elemezve érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan alakult hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerének a gazdasági aktivitása. A rekord magasságba ugró március exportot követõen ugyanis Németország a várakozásoktól jelentõsen elmaradó kivitelrõl számolt be áprilisban. Az április adat alapján még talán korai lenne messzemenõ következtetéseket levonni, de az már most kétséges, hogy a német vállalatok az elsõ negyedévhez hasonló, dinamikus exportteljesítményt lesznek képesek ismét produkálni. Egyelõre megnyugvásra adhat okot, az a tény is, hogy a német vállalatok új rendelésállománya továbbra is kedvezõen alakult. Árnyalja azonban a képet a már-már állandósulni látszó európai adósság válság, valamint a hitelminõsítõk egyre markánsabb állásfoglalása az USA-val kapcsolatban, ahol már a technikai csõd lehetõségérõl is beszélnek, miközben a Fed eszközvásárlási programja heteken belül kifut. Ráadásul, globális szintén szinten egyre több elõremutató indikátor a lassulás jeleit vetíti elõre.

Mindezek tetejébe, ma délután az európai jegybank elnöke akár éles retorikával ismét megerõsítheti, hogy júliusban biztosan jön a következõ kamatemelés.