A magyar lakáspiac újabb eredményével került be az európai élmezõnybe. Azzal egyidejûleg, hogy a múlt év harmadik negyedében Magyarország a lakásépítési engedélyek 232 százalékos emelkedésével Írország mögött a második volt Európában, a magyar lakások 11,6 százalékkal drágultak. Ezzel az eredménnyel pedig Magyarország lett az elsõ az Eurostat listáján, amely szerint az Európai Unióban 4,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az ingatlan.com friss elemzésében azt vizsgálta, hogyan jutott Európa élmezõnyébe a magyar lakáspiac. Az eredmény azért is kivételes, mert a lakásdrágulás jelentõs kínálatbõvülés mellett ment végbe. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis 2016-ban 22 százalékkal nõtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az elõzõ évhez képest. 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban.

Kivételes helyzet, lélektani árszinteknek

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje az adatokat értékelve elmondta, a jelentõs kínálatbõvülés mellett végbement lakásdrágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyrõl indult el a piac 2014-ben. A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak késõbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fûtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése és a befektetési célú vásárlások is.

A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt évben a vevõknek több hónapra volt szükségük, hogy alkalmazkodjanak az áremelkedéshez. Ennek eredményeként jól láthatók azok az árszintek, amelyeket még elfogadhatónak tartott a piac. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók. Az ingatlan.com adatai alapján a vásárlók ezért 2016 elsõ felében leginkább a 10 milliónál drágább, de 15 milliónál olcsóbb lakásokat keresték. A tavalyi év második felében viszont már 15-20 millió forint közötti ártartomány volt a legnépszerûbb. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 8,5 millió forint volt az a lélektani értékhatár, ami fölött jelentõsen csökkent a lakások és házak iránti kereslet a tavalyi év elsõ felében. 2016 második felében viszont már 12,5 millió forintig emelkedett ez az árszint.

Fékezõdhet az áremelkedés üteme

Balogh László hozzátette, hogy a kínálatbõvülés, ezen belül az új lakások megjelenése miatt a drágulás üteme csökkenni fog a következõ idõszakban. Az áremelkedés ütemének lassulását vetíti elõre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabb idõ alatt lehetett értékesíteni egy ingatlant mint 2015-ben. Ehhez tavaly átlagosan 2,5-3 hónapra volt szükség településtõl és ingatlantípustól függõen. Emellett a vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek. “Fontos azonban, hogy az áremelkedésben várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fõvárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak. Ezek elsõsorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvõ, jó tömegközlekedéssel rendelkezõ városrészek lehetnek.” - tette hozzá a szakember. Összességében az ingatlan.com szerint kiegyensúlyozottabbá válhat az elmúlt két évben jelentõs élénkülést és drágulás elérõ használtlakás-piac, a drágulás pedig várhatóan visszafogottabb lesz.