A JVSZ, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara közös szervezésében megvalósult üzleti reggelin Dr. Trócsányi László számolt be az Igazságügyi Minisztérium által az elmúlt idõszakban elért jelentõs változásokról, valamint jövõbeni terveirõl.

A rendezvényt Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetõje nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „Ahhoz, hogy a magyar cégek igazán versenyképesek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, versenyképes jogi környezetre van szükség, ennek megteremtésében pedig elengedhetetlen szerepe van az Igazságügyi Minisztérium munkájának.” Az elnök továbbá hozzátette: „a Joint Venture Szövetség és az Igazságügyi Minisztérium több mint két éve kötött stratégiai megállapodást annak érdekében, hogy közösen fejlesszék a jogi környezet feltételeit. A közös munkát folytatni fogjuk, és szövetségünk mindent megtesz, hogy szakmai észrevételeivel érdemben támogatni tudja a minisztérium munkáját!”

Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter beszéde elején kiemelte, hogy Magyarországon egy túlburjánzó jogalkotás tapasztalható, aminek okai a következõk: a szakértõk szerepének növekedése, az egyre hosszabb és részletesebb jogszabályok, a túlszabályozás és a felülszabályozás. Mint mondta, ez egy világjelenség, de hozzátette, hogy a minisztérium törekszik az önmérsékletre ezen a területen.

Elmondása szerint a minisztérium munkájának a tervezés szempontjából két fajtáját lehet megkülönböztetni: a „nem tervezhetõ, ad hoc” és a „terv szerinti, programszerû” jogalkotás. Mind a két típusú jogalkotásra számos példa hozható az elmúlt évekbõl. A nem tervezhetõ jogalkotási feladatok között elsõként említette a devizahiteles ügyek szabályozását, aminek során négy törvény került elfogadásra. és amelyeknek köszönhetõen jelentõsen csökkent a tényleges és lehetséges bírósági ügyek száma. Szintén ilyen nem terv szerinti jogalkotás körébe tartozóan került sor a magáncsõd intézményének bevezetésére és a családi otthonteremtési támogatás 2015. év végi újraszabályozására.

Az igazságügyi miniszter a programszerû munkák közül egyik legjelentõsebbnek az új polgári törvénykönyv módosításának elfogadását emelte ki. A módosítás szükségességének vizsgálata során számos új igényt is figyelembe kellett venni, amellett, hogy az új kódex esetében különösen jelentõs szempont volt a jogbiztonság, ami önmérsékletre intette a jogalkotót. Legjelentõsebb változás a zálogjog területén történt: a gyakorlatban nem bevált különvált zálogjog intézménye helyett ismételten bevezetésre került az önálló zálogjog intézménye, amit a jelzáloglevél hitel piac növekedésének gazdaságpolitikai célja indokolt, valamint az értelmezési bizonytalanság kiküszöbölésre került a vezetõ tisztségviselõk felelõsségének szabályozásában. További munkák között kiemelte még az új polgári perrend kidolgozását, az új szakértõi törvényt, valamint a civil nyilvántartás szabályozásának módosítását is.

Dr. Trócsányi László az elõadása végén kitért az európai uniós jogi szabályozásra is, ami véleménye szerint versenyképesség szempontjából nagyon fontos kérdés. Elmondása szerint jelentõs érdekellentétek vannak a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok között, ezért a jövõben ezen a területen is sok munkája lesz a minisztériumnak.