A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fõsnél nagyobb létszámmal mûködõ társaság a teljes munkaerõ-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességû munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964 500 forintról idén évi 1 147 500 forintra (a minimálbér kilencszeresére) emelkedett, ami 19 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

„Az intézkedés hatására idén várhatóan tovább csökken azoknak a pozícióknak a száma, amelyek esetében a munkáltatók megváltozott munkaképességûek alkalmazása helyett inkább a hozzájárulást fizetik be – mutatott rá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetõje. – Tíz éve ez az érték még csaknem elérte a 90 ezer fõt, idén akár 60 ezer alá is csökkenhet.”

A fenti álláshelyek betöltését az is ösztönözheti, hogy egy törvénymódosítás nyomán rehabilitációs kártyára – a korábbi körön felül – immár azok is jogosultak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt (B2 és C2 minõsítési csoport). A rehabilitációs kártyával rendelkezõ személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetésétõl. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentõs bõvülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességûek körébõl találjanak megfelelõ jelöltet.

„Az egyre szélesebb körben jelentkezõ munkaerõhiány önmagában is segíti a megváltozott munkaképességûek elhelyezkedését: egyre több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelõ kiválasztási folyamatok nyomán ez a kör is kiválóan alkalmas teljes értékû munka elvégzésére. Ezért arra számítunk, hogy a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot, ami azonban még mindig elmarad az EU 50 százalék körüli értékétõl” – teszi hozzá a Trenkwalder szakértõje.

Kedvezõ fejlemény, hogy az egyszerûbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is meghirdetnek a megváltozott munkaképességûek számára. Továbbra is probléma ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás aránya országrészenként erõs különbségeket mutat: míg ez az érték Nyugat-Magyarországon és Budapesten igen magas, addig Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Alföld keleti és déli részén továbbra is jelentõs számú megváltozott munkaképességû álláskeresõ található.