Február végén ellenõrzi az MNB a bankok hitelezési vállalásait
2017.02.28
Február végén ellenõrzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését - közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.

A HIRS eredménye már 2016-ban tapasztalható volt a jegybank szerint. Az MNB elõzetes adatai alapján tavaly mintegy 8 százalékkal bõvült a hitelezés a kkv-szektorban, az önálló vállalkozókkal együtt csaknem 12 százalékkal bõvülhetett a hitelezés 2016-ban. A növekedési hitelprogram (nhp) kivezetési szakaszával párhuzamosan a piaci alapú hitelezés összességében is fellendült tavaly, és így több mint 4 százalékkal, 240 milliárd forinttal bõvült a vállalati hitelállomány a folyósítások és törlesztések egyenlegeként.

A bankok a tavalyi HIRS-tendereken csaknem 780 milliárd forint értékben megkötött ügyletekkel azt vállalták az MNB felé, hogy a kkv-k számára hitelfolyósítások összértéke évrõl-évre 195 milliárd forinttal fogja meghaladni az ugyanilyen típusú hitelek törlesztéseinek összértékét. 

A vállalások elõretekintõ csökkentésére a HIRS-ügyletek 3 éves futamideje alatt két idõpontban (2017., és 2018. február 28-án) van lehetõségük a bankoknak az ügyletek 2019. február 28-án járnak le, a hitelezési vállalások a 2016-os, 2017-es és 2018-as évekre vonatkoznak.

Az MNB minden év februárjában visszaméri a bankok elõzõ évi hitelezési aktivitását, és amely bank a hitelezési vállalásának nem felel meg, az általa realizált jövedelmet részben vagy egészben köteles az MNB számára visszafizetni.

A HIRS-ügylet olyan, piacon is létezõ kamatcsere-ügylet (IRS), amelyet hitelezési feltételhez kötött az MNB. A HIRS-ek egyrészt a hitelezési feltételben különböznek a piaci kamatcsere-ügyletektõl, másrészt pedig a HIRS tendereken alkalmazott árazásban. Az MNB által tendereken felajánlott kamatcsere-ügyleteknek két lába van: egy fix, és egy változó kamatot fizetõ lába. A kereskedelmi bankok fix kamatot fizetnek az MNB-nek és változó kamatot (6 havi bubort, budapesti bankközi forint hitelkamatlábat) kapnak az MNB-tõl.

A jegybank a HIRS-t igénybe vevõ bankoknak preferenciális betétszámlát is biztosít, amely támogatja a bankok likviditáskezelését úgy, hogy a jegybanki alapkamatot fizeti a bankok számára a likviden tartott jegybanki betétek után is. Összehasonlításképpen a korlátlanul a bankok rendelkezésére álló egynapos jegybanki betételhelyezési lehetõség mínusz 0,05 százalékos kamatlábbal "kamatozik", tehát az MNB az ebben az eszközében elhelyezett összegek után kamatot fizettet a bankokkal. A bankok legfeljebb a fennálló HIRS állományuk 50 százalékát - a naptári hónap napjainak átlagában - közel 390 milliárd forintot helyezhetnek el preferenciális betétszámláikon.

Felértékelte a preferenciális betételhelyezési lehetõséget a jegybank szerint, hogy szûkültek az MNB által a bankrendszer számára biztosított, irányadó kamaton történõ betételhelyezési lehetõségek mind az alapkamaton kamatozó három hónapos betéti eszköz mennyiségének korlátozása, mind pedig a kötelezõ tartalékráta 2 százalékról 1 százalékra csökkentése miatt - írta az MNB.