Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje szerint 2018 végéig maradhat az alapkamat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank ne lazítana tovább a pénzügyi kondíciókon, a 3 hónapos bankközi (Bubor) kamat 0,23 százalék, ami az elemzõ szerint még tovább csökkenhet.

A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog - mutatott rá. A bank becslése szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács preferenciájával.

A piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körülire emelkedhet. Az Erste elemzõje szerint a monetáris tanács változtatni fog a kommunikációján, azért, hogy ezeket a várakozásokat mérsékelje és egyértelmûvé tegye, hogy hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat.

Érdemes lesz figyelni a nagy jegybankokat - fûzte hozzá. Az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája segíti az MNB-t abban, hogy itthon fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét is - mutatott rá az elemzõ.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje sem számít kamatemelésre 2018 közepéig.

Kifejtette: a jegybank a monetáris politika finomhangolására használt, nem szokványos eszközei közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szûkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,25 százalék alá csökkent.

Emlékeztetett, a monetáris tanács tavaly decemberben március végére 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti állomány célzott értékét, így legkorábban márciusban várható további döntés az állományt illetõen, amikor egyúttal az MNB friss elõrejelzései is napvilágot látnak az Inflációs jelentésben. Ebben már a 3 százalékos inflációs cél elérését is elõre jelezhetik, ami korlátozhatja a további monetáris lazítások esélyét. Szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad - vélekedett.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzõje kommentárjában kifejtette: lényeges új elem a jegybank kamatdöntés után megjelent közleményében, hogy az MNB szerint 2018 elsõ felében elérhetõ lehet a 3 százalékos inflációs cél.

Az elemzõ várakozása szerint márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felsõ limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárd forintra) csökkenti a jegybank a második negyedévre vonatkozóan. Az MNB vezetõinek néhány nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentõs élénkülésére van szükség - fejtette ki. Ezt a jegybank segítheti a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételével, a bankváltás könnyítésével, amely végsõ soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet. Az elemzõ szerint a rögzített kamatozású hiteleknél is lazulhatnak az adósságfék-szabályok, igaz, minimális mértékben.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzõje szerint 2017 végéig változatlan lehet az alapkamat. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szûkült - tette hozzá. 

Az egyéb kamatkondíciók sem változtak, továbbra is negatív (mínusz 0,05 százalék) az egynapos betéti kamat, míg az egynapos hitelkamat és az egyhetes hitelkamat szintje továbbra is megegyezik az alapkamatéval - ismertette.

Az elemzõ a jegybank közleményébõl kiemelte: a tanács szerint az infláció fokozatosan éri el a célt, a jelenlegi elõrejelzés szerint 2018 elsõ felében. A tanács állásfoglalása szerint az emelkedés lassúságának oka lehet, hogy az élénk bérnövekedés "a lakossági fogyasztás bõvülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet." A tanács szerint 2017 januárjában az infláció elsõsorban bázishatások miatt emelkedett, míg az alapfolyamatot jellemzõ mutatók nem mutattak érdemi elmozdulást.