A kétezres évek elejéig a központi bankok - a gazdaság stabilitásáért felelõs, a háttérbõl irányító szervezetként - természetüknél fogva kevéssé reagáltak a gazdasági innovációkra. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák az árak stabilitását és a nemzeti pénzügyi rendszer biztonságos mûködését. Mára azonban a központi bankok mindenhol az érdeklõdés középpontjába kerültek, elsõsorban a globális pénzügyi kihívásoknak és a magas államadósság szinteknek. A központi bankok jelentõségének növekedése és az, hogy várhatóan újszerû kihívásokra kell reagálniuk, számos kérdést vet fel. A Roland Berger szakemberei "Új irányok a központi bankok mûködésében" címû tanulmányukban felvázolják a központi bankok jövõbeli fejlõdésének lehetséges útját.
Komoly változások várhatóak a központi bankoknál
Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetõje elmondta: „A központi bankok jelenleg és a közeljövõben látványos átalakuláson mennek keresztül. A fejlett piacokon tapasztalható folyamatok – mint a közpénzek elköltésére vonatkozó megszorítások, az átláthatóságra törekvés és a kamatszintek alacsonyan tartását célzó politika – rákényszeríti õket a szervezeti változtatásokra. Modernizálniuk kell szervezetüket és mûködésüket, ha meg akarják õrizni szerepüket a globális pénzügyi rendszer alakításában és irányításában; csak így lesznek felkészültek olyan jelentõs kihívásokra, mint például az egyre inkább elterjedõben lévõ digitális fizetõeszközök bevezetése.”
Elkerülhetetlen a szervezeti átalakítás
Mivel az egyes központi bankok szervezeti felépítése eltérõ, nem állítható, hogy létezik egy, mindenhol alkalmazható megoldás. A sikeres átalakulás négy pillére azonban meghatározható, ezek a szervezeti adaptáció, az agilis irányítás, a hatékony mûködés és a jövõ-orientált HR-stratégia. A menedzsmentnek egyrészt hatékonyabbá kell tenni a döntéshozatalt, központosítva az ehhez tartozó támogató funkciókat, másrészt ki kell szerveznie a szervezetbe szervesen nem illeszkedõ feladatokat. A proaktív, költséghatékony menedzsment lehetõvé teszi a költség-csökkentést, az így megspórolt pénzt pedig a prioritást élvezõ területek fejlesztésére lehet fordítani.
„A személyzeti politika, a munkavállalók képzése és a folyamatos teljesítményértékelés döntõ jelentõségû lesz a szervezeti átalakítás során. A „Tehetségek Harca” korszakban a központi bankoknak nemcsak egymással, hanem a magánszektor csábításával is meg kell küzdeniük a legjobb munkavállalókért. Fel kell ismerniük, hogy a jelentõs innovációk, az elõrehaladó digitalizáció, új típusú megközelítést, és másfajta, - fogékonyabb és rugalmasabb - munkavállalókat kíván. Ez a jelenlegi, hierarchikusan mûködõ bankoknál nem feltétlenül szempont, de a jövõben egyre inkább az lesz.” – mondta Schannen Frigyes.
Digitális fizetõeszközök - a készpénz kiegészítõ hasonmása
A digitális fizetõeszközök témája kiemelt terület több nemzeti gazdaságban. Ezek a fizetõeszközök a készpénz digitális megfelelõi, hasonlóak a fizikai bankjegyekhez és pénzérmékhez, de digitális pénztárcában tartják õket, kibocsájtójuk pedig a központi bank. Schannen Frigyes elmondta: „Korai lenne megjósolni, melyik lesz sikeres a speciális technológiák közül. Lehet, hogy azt a megoldást, amelyet a jövõben használni fogunk, még csak most fejlesztik. Egyesek a blockchain technológiát preferálják, (ebben a tranzakciók folytatólagosan, megbonthatatlanul rögzülnek egymás után a rendszerben, a fizetések pedig ellenõrizhetõk és eltüntethetetlenek azáltal, hogy minden résztvevõ minden tranzakciót tartalmazó, titkosított adathalmazról másolatot kap), mások inkább egy digitális közvetítõt integrálnának a rendszerbe. A központi bankoknak nem csak a technológiákat, hanem a fejlesztõket is meg kell vizsgálniuk ahhoz, hogy megfelelõ döntést tudjanak hozni. Ennek akadálya viszont jelenleg fõleg az, hogy nem rendelkeznek megfelelõ szaktudással és nem elég gyorsak ahhoz, hogy kövessék a technológia fejlõdésének ütemét.”
„A digitális fizetõeszközök jelentõsen csökkenteni tudnák a bankjegyek és érmék elõállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét. Emellett fel tudnák gyorsítani a feltörekvõ piacok pénzügyi integrációját is, mivel könnyebben azonosíthatóak lesznek az ügyfelek és hatékonyabb lehet a pénzmosás elleni küzdelem. Biztosak vagyunk abban, hogy a digitális fizetõeszközök fontos szerepet játszanak a jövõben, valószínûleg a fizikai készpénz kiegészítõiként lesznek bevezetve, amire már láthatunk ígéretes próbálkozásokat. Ugyanakkor hatalmas feladat vár még a központi bankokra: mind szervezeti struktúrájukat, mind stratégiájukat át kell alakítani, hogy folyamatosan jó döntéseket hozhassanak a megváltozott körülmények között.” - összegezte a Roland Berger ügyvezetõje.