A közelmúltban elfogadott 2017-es adócsomag számos számviteli újdonságot is hozott, amely széles hazai vállalati kört érint - olvasható a MAZARS legfrissebb, Adó Onlinehoz eljuttatott háttéranyagában. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat összeállítása az adócsomagban foglalt számviteli és könyvvizsgálati változásokat szedte csokorba.

Mi változik, és kit érint?

Haladékot kaptak a hitelintézetek, a velük egyenértékû pénzügyi vállalkozások és biztosítók az IFRS-áttérés bevezetésére. A most elfogadott módosításnak köszönhetõen 2017-tõl még csak önkéntes alapon kell egyedi beszámolójukat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészíteni, ám 2018-tól mindez már kötelezõ lesz.

Sok vállalkozás örül majd annak a változásnak, hogy az utófinanszírozás keretében elnyert támogatásokat a jövõ évtõl az idõbeli összemérés elvét erõsítve, a költségek felmerülése évében kell elszámolni egyéb bevételként – állítja a MAZARS. Ennek egyetlen feltétele az lesz, hogy a támogatással való elszámolás a mérlegkészítés idõpontjáig megtörténjen.

„Ettõl az új szabálytól azt várja a szakma, hogy fokozatosan megszünteti a támogatott szervezetekre gyakran jellemzõ ún. ingadozó eredmény jelenségét, és követhetõbbé teszi az elszámolást” – fogalmazott Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere.

A MAZARS összefoglalója szerint ugyancsak örvendetes egyszerûsítés - ami már a 2016-os beszámolóra is alkalmazható -, hogy a kiegészítõ mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csak jogcímenként kell bemutatni.

Szigorodik ezzel szemben az értékcsökkenésre vonatkozó szabályozás: eddig csak lehetõség volt arra, hogy a K+F, alapítás és átszervezés, illetve a cégérték összegét a törvényben megadott idõtartam alatt lehessen leírni, ha azok hasznos élettartama nem becsülhetõ. A jövõben ez törvényi elõírássá válik.

A 2016-os évtõl alkalmazandó új mérlegséma egyes tételek átrendezését igényli. Ennek értelmében pontosították az érintettek körét, és meghatározták, hogy ezek közül csak a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásokkal kapcsolatos eszközök és kötelezettségek rendezése könyvelendõ a 2016-os nyitást követõen.

Az üzleti és cégérték fogalmának pontosítására is kitér a törvénymódosítás: már hatályos az a rendelkezés, hogy részesedés vásárláshoz kapcsolódóan nem lehet cégértéket (GW) vagy negatív cégértéket (BW) kimutatni. A fogalom meghatározásban azonban benne maradt a cégvásárlásra történõ utalás, amit a törvény minden kapcsolódó helyén az egyértelmûség érdekében töröltek. GW vagy BW tehát csak üzletág, telephely vagy üzlethálózat vásárlásához kapcsolódóan keletkezhet - mutat rá a MAZARS beszámolója.

Egyéb követelésként a jövõben nem mutatható ki a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevétel, a kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés, sérelemdíj, tehát mindaz, ami pénzforgalommal egyidejûleg könyvelendõ egyéb bevételként.

Jelentést kérek!

A MAZARS szakértõi arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2017-es üzleti évtõl kezdõdõen új jelentések válnak kötelezõvé az EU-s jogharmonizáció következtében:

atõzsdei értékpapírt kibocsátó vállalkozók üzleti jelentésében a vállalatirányítási nyilatkozatnak arra is ki kell térnie a jövõben, hogy milyen sokszínûséggel (életkori, nemi, szakmai, stb.) kapcsolatos politikát folytatnak és ez a beszámolási idõszakban milyen eredményeket hozott;
azon közérdeklõdésre számot tartó vállalkozások, melyek korábbi árbevétel, mérlegfõösszeg és létszámmutatói meghaladják a konszolidált beszámoló készítéséhez szükséges mértéket és az adott évben 500 fõt meghaladó átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, a jövõben egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenni. Ezek az információk környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatuk bemutatásával kapcsolatosak.
A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgált társaság üzleti jelentése tartalmazza-e az elõzõekben említett két új jelentést.

Dr. Fekete Zsuzsa, a MAZARS tanácsadója hangsúlyozta: a könyvvizsgálókat nem csupán ez a változás érinti. „Új szabály, hogy olyan feltételes adómegállapítás iránti kérelmek kapcsán, ahol a kérelmezõ az egyedi beszámolóját IFRS szerint készíti, szükség lehet a számviteli elszámolások minõsítésére.”
Az ilyen, a kérelemhez csatolandó szakértõi vélemény kibocsátására a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát jelöli ki a törvénymódosítás.

„A módosítás célja, hogy minél megalapozottabb döntés szülessen a minõsítési folyamat során” – tette hozzá dr. Fekete Zsuzsa.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény is módosul: 10-rõl 5 milliárd forintra csökkena SZIT-ek elvárt induló tõkéje, a 25%-os közkézhányadból egyes tulajdonosok legfeljebb 5%-os szavazati jogot gyakorolhatnak és az e feletti részesedésük értékesítésére új rendelkezéseket állapít meg a jogszabály.

Ugyancsak újdonság, hogy a cégnyilvánosságról szóló törvény módosításában úgy rendelkeznek, hogy a szövetkezetek és európai szövetkezetek is köteles lesznek a jegyzett tõke változását évente legalább egy alkalommal bejelenteni a cégbíróságnak.