Évi átlag félmillió forint hiányzik a hazai nyugdíjasoknak
2011.06.09
Az átlagjövedelem 70%-ára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez. A megfelelõ és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet saját erõbõl kell megteremteni. Az éves átlagos nyugdíjhiány hazánkban több, mint félmillió forint.

A nyugdíjba vonulást megelõzõ átlagjövedelem 70%-nak megfelelõ havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonuló állampolgárnak az OECD által nemrégiben elfogadott irányelv szerint. Ez az a nagyságrend, amibõl a gyerekek felnevelése, és a hitelek törlesztése után még tisztességes módon meg lehet élni. Az EU az ezen irányelv alapján számított összeget tekinti megfelelõ nyugdíjnak ám ezt a nagyságrendet az állami nyugdíjrendszer önmagában nem képes biztosítani. Az eltérést a megfelelõ nyugdíj és a tényleges nyugdíj között – vagyis a nyugdíjhiányt - éppen ezért más forrásból kell fedezni. A 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók számára az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet hazánkban éves szinten átlagosan 532 ezer forint. tesz ki az Aviva által elvégzett felmérés szerint.

„Magyarországon a lakosság csaknem háromnegyede véli úgy, hogy nyugdíja nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, ám az Aviva által végzett kutatás szerint még mindig kevesebb, mint negyede kezdett el nyugdíj célra félretenni.\" – hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.

Ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretenne, a lakosság többsége arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhat (74%), nyugdíját külön munkával egészítheti majd ki (64%), illetve ingatlanvagyonából fedezheti a különbözetet (43%). Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65%-a elutasítja a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, és a 35 és 54 év közöttieknek is mindössze 30%-a él ezzel a lehetõséggel.

Akik a magánnyugdíjpénztári nyugdíjelõtakarékosságot választották, azok számára nagy változás történt 2010-ben: el kellett dönteniük, hogy kitartanak elhatározásuk mellett, vagy az állami ellátási rendszert választják. Ugyan csak az eredeti tagság 3%-a maradt a magánnyugdíjpénztárban, ám az õ megtakarításaik a teljes nyugdíjpénztári vagyon több mint 10%-át teszi ki. Jellemzõen azok maradtak tagok, akik itt magasabb összegû megtakarítással rendelkeztek, alkalmazottként magas a jövedelmük, vagy elérték a 20 év szolgálati idõt. Õk lemondtak az állami nyugdíjról, vagyis hiányuk keletkezik. Az állami rendszert választók számára viszont megszûnt a magánnyugdíj pénztár, azaz számukra egy megtakarítási pillér kiesik.

„A piaci szereplõknek megoldási lehetõséget kell felajánlaniuk a kiegészítõ nyugdíjcélú megtakarítási megoldásokat keresõk számára, illetve fel kell vállalniuk azon széles rétegek irányába a tudásmegosztást, akik még nem érzik ennek hiányát.” – fejtette ki Bartók János.

A válság kitörése óta eltelt idõszakban a lakosság számára kiemelkedõen fontossá vált megtakarításainak biztonsága, értékállósága, valamint a befektetési termékek átláthatósága. Az Aviva felmérése szerint hasonlóan fontos kritérium, hogy a nyugdíjkiegészítés rendszeres, akár havi kisebb összegû megtakarítással is elindítható, és örökölhetõ legyen.

„Az Aviva Életbiztosító immár öt éve vizsgálja európai kutatás keretében a lakosság megtakarítási attitûdjét, és úttörõ kezdeményezés keretében jelentetett meg 2010-ben egy olyan tanulmányt, amely feltárja az európai országokban a lakosság nyugdíjhiányát. Ezekre a tapasztalatokra építve, valamint a hazai lakossági igényeket és megtakarítási lehetõségeket figyelembe véve készült az Aviva Privát Nyugdíj megoldása. Hiszünk abban, hogy a kellõ idõben elkezdett, rendszeres megtakarítással az idõskor anyagi biztonsága megteremthetõ” – tette hozzá Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató helyettese.

Az Aviva Privát Nyugdíj program alapja egy befektetési egységhez kötött életbiztosítás. A termek olyan hosszútávra tervezhetõ megtakarítási lehetõség, amely igazodik a nyugdíjkorhatárhoz, forintban és euróban egyaránt elindítható, és értékõrzõ megtakarítási lehetõséget kínál. Rugalmasságát az élethelyzetnek megfelelõen választható díjfizetési gyakoriság, a díj összegének szükség szerinti növelése vagy csökkentése biztosítja. A tartam végén történõ kifizetéskor a szolgáltatás egy összegben, vagy járadék formában is elérhetõ, és kamatadó-mentes. Mivel a megtakarítók szívesen veszik a tanácsot az egyéni kockázatvállalásukhoz és a hozamelvárásokhoz igazodó befektetési portfólió kialakításához, ezért az Aviva mintaportfóliókat állított össze a számukra. Annak érdekében, hogy a befektetések hozama hosszútávon megõrizhetõ legyen, az ajánlott mintaportfóliókban a kockázati szint a hátralévõ tartam csökkenésével együtt csökken.

„A lakosság az elmúlt 3 évben megtapasztalhatta, hogy váratlan körülmények es anyagi nehézségek barmikor bekövetkezhetnek, éppen ezért visszafogta fogyasztását és a hiteltörlesztés mellett érezhetõen növelte megtakarításait. Az állam és a piaci szereplõk együttes feladata, hogy tájékoztatással, adókedvezménnyel és átlátható termékekkel ösztönözzék a hosszú távú megtakarításokat.” – tette hozzá Zolnay Judit.