A digitalizáció számos új lehetõséget teremtett a légiközlekedési-iparág szereplõi számára, de az átalakulás nem kockázatmentes. Az új piaci belépõk és a rohamosan terjedõ innovációk hosszútávon veszélyeztethetik a repterek bevételének jelentõs részét, 2,5-5 milliárd dollár közötti árbevétel kerülhet veszélybe a következõ öt évben, hacsak a jelenlegi reptérüzemeltetõk nem tesznek valamit annak érdekében, hogy megállítsák a folyamatot. A Roland Berger “Rise to the challenge (Felemelkedni a kihíváshoz)” címû tanulmánya - amely a digitalizáció hozta lehetõségekkel és veszélyekkel foglalkozik - megállapította, hogy az átalakulás akár 6%-os mûködési nyereségkieséssel is járhat.

„Az olyan új online/mobil megoldások és szolgáltatások, amelyek lehetõvé teszik az utasok számára, hogy lefoglalják parkolóhelyüket, közösségiautó-megoldásokat használjanak, vagy fuvart szervezzenek egy - a terminálhoz közeli – autóparkból, új bevételi forrásokat teremtenek majd.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetõje. „De ez nem jelenti azt, hogy ez a plusz bevétel a repülõtereknél jelentkezik, mert számos olyan új játékos van a piacon, akik profitálni fognak a digitalizáció hozta változásokból.”

Növekvõ külsõ versenyhelyzet
A digitális technológiák gyorsabbá és hatékonyabbá tették a repülõtéri szolgáltatás folyamatát a becsekkolástól, a biztonsági ellenõrzésen át, egészen a csomagfeladásig, kényelmesebbé és idõtakarékosabbá téve azt. Ugyanakkor a digitalizáció a repülõterek jövedelem áramlását csökkentheti: “Ha az utasok ugyanis jelentõsen kevesebb idõt töltenek a reptereken, az azt is jelenti, hogy kevesebb lehetõségük lesz az ott kínált termékek megvásárlására és az ott nyújtott szolgáltatások igénybevételére.” - mondta Schannen Frigyes.

A repülõterek erõsödõ versenyre számíthatnak a jövõben az olyan - nem légiforgalmi szolgáltatásokból származó - bevételek területén , mint a duty-free shopban vagy az utazás közben történõ vásárlás vagy a parkolás. Az elérhetõ szolgáltatások köre rohamosan bõvül: létezik például vámmentes online vásárlási lehetõség, amelynek során a megvásárolt árut a reptérre szállítják és az ügyfél hazaérkezésekor veszi fel azt. Néhány légtársaság már a repülési idõ alatt is lehetõséget biztosít az utasok számára, hogy saját online vásárlási felületét böngésszék a székek kijelzõjén.

A repülõtéri parkolás egy másik olyan terület, amelynek bevételeit drasztikusan vissza fogja szorítani a digitális átalakulás. “A repülõterek nem légiforgalomhoz kapcsolódó bevételeinek nagyjából 20%-a származik a parkolási szolgáltatásból - magyarázta Schannen. - Az olyan innovatív megoldások, mint az utazásmegosztás és az önvezetõ autók, melyekkel az utasok képesek lesznek a reptérre való kijutást és hazajutást megoldani, meg fogják változtatni a parkolási üzletágat.”

Repterek digitalizálódása: kétoldalú fejlõdés
A digitalizáció olyan helyzetet teremt a repülõterek számára, amelyben meg kell küzdeniük az eddig biztosnak hitt ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. Ez alkalmat nyújt ugyan új üzleti koncepciók és folyamatok kifejlesztésére, ugyanakkor fel kell venniük a versenyt az új piaci belépõkkel, hogy megvédjék bevételeiket. Sõt ezek a változások azt is jelenthetik, hogy a reptereknek együtt kell majd mûködniük ugyanazokkal az üzleti partnerekkel, akikkel versenyben vannak más területeken.

A már egyébkéntis komplex reptérüzemeltetõi környezetben egyre nagyobb szükség van a központi irányítás egy új funkciójára, amely képes megtervezni és megvalósítani az új digitális stratégiát. Ez a funkció lehet vezérigazgatói hatáskör, de inkább egy elkülönült hatáskörben létezik, mint Chief Digital Officer. Jelenleg az európai repülõterek majd kétharmada rendelkezik ilyen funkciót betöltõ vezetõvel.

Tehát a holisztikus digitális stratégia segít az üzemeltetõknek, hogy megbirkózzanak azzal a növekvõ kihívással, amely a repüléshez kapcsolódó szolgáltatásban érdekelt piaci szereplõk részérõl érkezik. Az online-szolgáltatókkal való partneri együttmûködés például segítségére lehet a reptereknek egy integrált online és offline kiskereskedelmi kínálat megalkotásában, a legnagyobb online szolgáltatókkal való együttmûködés pedig segíthet hatékonyan felhasználni az utasok közösségimédia-adatait, hogy személyre szabott kedvezményeket vagy ajánlatokat nyújtsanak nekik. “Egy konzorcium kialakítása más reptér-üzemeltetõkkel lehetõvé teheti, hogy személyre szabott megoldásokat tervezzenek meg, mint például egy közös alkalmazás az összes repülõtérre. Ez az együttmûködés segítséget nyújthat abban, hogy a szükséges beruházások megtérülése hosszú távon biztosítva legyen” – foglalta összes Schannen Frigyes.

A tanulmány az alábbi linken érhetõ el:
www.rolandberger.com/publications/publication_pdf/think_act_digital_airport.pdf