Az EU gazdaságának gerincét továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthetõ iparágak alkotják: egy korábban elvégzett, 130 ezer európai uniós vállalkozás adatait vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40%-a (4700 milliárd euró) és a harmadik országokba irányuló export 90%-a innen származik. Emellett az érintett szektorok biztosítják közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35%-át, azaz hozzávetõleg 77 millió munkahelyet. Az említett iparágakban tevékenykedõ cégek esetében dolgozónként átlagosan csaknem harmadával (29%-kal) magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20%-kal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal.

Az említett szektoroknak ugyanakkor egyre súlyosabb terhet jelentenek a nemzetközi bûnszervezetek által végzett hamisítási tevékenységek, a védjegybitorlások, illetve a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések: a legfrissebb adatok szerint a jelenség leginkább a szektorban aktív, 1,8 millió kis- és középvállalkozás profitabilitását veszélyeztetik, hiszen esetükben az egy fõre jutó bevétel 32%-kal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthetõ szektorban tevékenykedõ cégek erre vonatkozó adatait.

„A szellemi tulajdonjogokhoz köthetõ iparágakban mûködõ kkv-k esetében gyakorlatilag a szellemi tulajdonjog adja a vállalkozás tõkeerejét, amelyet a hamisítás térnyerése könnyen megsemmisíthet” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: egy hamis terméknél a feltûnõen alacsony ár mellett az árusítás helye és körülményei, a kivitelezés látható minõségi problémái, az eredeti csomagolás és a szokásos tartozék (pl. magyar nyelvû használati útmutató, jótállási jegy) hiánya is gyanúra adhatnak okot.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) egyik korábbi jelentésébõl az is kiderült, hogy hazánkban évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül a kalózkodás és hamisítás különbözõ fajtái miatt, ami az értékesítés 12%-át teszi ki, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely megszûnése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk, ahol az értékesítésbõl származó bevétel 7,4%-a, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt.

Azonban optimizmusra adhat okot, hogy a közel 17%-os növekedésnek köszönhetõen tavaly több mint négyezer védjegybejelentés érkezett a Hivatalhoz. A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a bejelentések 70%-a vállalati oldalról érkezett, melyek háromnegyede a mikro és kisvállalkozói szektorhoz kapcsolódik (77%).

A legtöbb védjegybejelentést a kereskedelmi és gépjármûjavításhoz kapcsolódó vállalkozások (28%) tették, õket a különbözõ tudományos és mûszaki tevékenységben érdekelt, illetve infokommunikációhoz kötõdõ cégek követték nagyjából 12-12%-kal, de számottevõ kérvény érkezett még az élelmiszeripar, az ingatlanügyletek és a turizmus területérõl is.

„A védjegy kiemelkedõ szerepet játszik egy vállalkozás sikeres piaci szereplésében. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a védjegybejelentések száma és minél dinamikusabb annak bõvülése egy adott szektorban, annál erõsebb piaci verseny és fejlettebb iparjogvédelmi tudatosság feltételezhetõ” – jelentette ki Németh Mónika. A HENT titkára elmondta: a tavaly áprilisban elindított TradeMarker koncepció célja, hogy közérthetõ formában, marketingeszközök segítségével ismertesse meg a védjegyek jelentõségét a fogyasztókkal és növelje a hazai védjegybejelentési aktivitást.

További fontos fejlemény, hogy a magyar feltalálók és bejelentõk már tavaly július óta a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VSZI) is választhatják nemzetközi kutatási és elõvizsgálati szervként, amikor bejelentik nemzetközi szabadalmukat. A szervezet fõ célja, hogy serkentse a régióban az innovációt, valamint segítse a növekedést és javítsa a versenyképességet. „Az Intézethez eddig beérkezett több mint száz bejelentés komoly optimizmusra ad okot, mivel úgy tûnik, hogy a szervezet képes a régióban eddig meglévõ iparjogvédelmi hiányra hatékony választ adni” – tette hozzá Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának mûszaki elnökhelyettese.