John Cridland a CBI éves vacsoráján azt mondta, hogy a Szolvencia II elsõsorban ugyan a biztosítótársaságokra mér csapást, másodsorban azonban a járadékkal meghatározott (azaz DB, defined benefit) nyugdíjalapokat is érinti majd.

A szabályjavaslatok értelmében a nyugdíjalapok is kénytelenek lehetnek a biztosítási társaságokra vonatkozó elõírásokat követni, vagyis olyan események bekövetkezésével is számolni, ami 200 évente következik csak be.

Ebben az esetben az alapoknak kétszer akkora biztosítástechnikai tartalékot kellene képezniük, amely a brit alapok esetében körülbelül 500 milliárd font befektetési alapoktól történõ kivonását eredményezné, amely a növekedés és munkahelyteremtés akadályát is képezheti – véli Cridland.

A fõigazgató szerint minden DB alappal rendelkezõ vállalkozás érintett, függetlenül attól hogy az alap zárt-e. Hozzátette: az európai nyugdíjalapok 2 ezer milliárd fontnyi eszközzel rendelkeznek, nagyrészt az Egyesült Királyságban.

Az új szabályok azt eredményeznék, hogy az alapok a jelentõs hozamok helyett inkább a kockázatmentes befektetési lehetõségeket keresnék, amely a részvények és vállalati kötvények helyett inkább a magas besorolású államkötvények felé irányítaná a pénzeket.

Ahhoz, hogy a DB alapok megfeleljenek a Szolvencia II elõírásainak, több mint 800 millió fontnyi részvénytõl kell megválniuk – mondta Cridland. Ekkora mennyiségû részvény piacra dobása katasztrofális hatással lehetne az amúgy is rendkívül volatilis pénzpiacokra.

A CBI vezetõje szerint a Szolvencia II javaslatra a „megdöbbentõen rossz” jelzõ illik.