Vajon visszaveti a digitális gazdaságot, ha az emberek félnek a kiberbûnözéstõl?
2017.05.18
Az ESET szakértõinek legújabb kutatása a kiberbiztonság és a digitális fogyasztói magatartás összefüggéseit vizsgálja. A felmérés fõ kérdése, hogy valóban kevesebb digitális technológiát használ-e az átlagfogyasztó, ha nem érzi magát biztonságban a virtuális világban, és ez hogyan befolyásolja a digitális gazdaságot. A napokban csúcsosodó Wanna Cry zsarolóvírus támadásai is rávilágítottak a kiberbiztonság fontosságára, amelynek gazdasági hatásai közvetlenül érezhetõk mind a vállalatok, mind a felhasználók oldalán.

Az ESET felmérése több oldalról is igyekszik bemutatni a digitális gazdaság közmegítélését. Az egyik nézet szerint a digitális gazdaság egy olyan gazdagabb, fejlettebb jövõbe vezet majd, ahol magasabb fizetéseket, illetve nagyobb fokú gazdasági termelékenységet érhetünk el. Ugyanakkor a hitetlenkedõk tábora is egyre jobban hallatja hangját és a digitális technológiákba vetett bizalom sokakban inkább a technológiától való egyfajta félelemmé alakul át. Ennek a jelenségnek a kivizsgálására készült felmérés során 1 000 amerikai felhasználónak tették fel a következõ kérdést:   

„Mit gondol, a digitális technológiák olyan problémái, mint a hackelések és egyéb hálózati visszaélések mennyire veszélyeztetik virtuális biztonságát, illetve az általános jólétét?”

A felmérésben résztvevõk feleletválasztós kérdéseken keresztül, skálázva értékelhették a digitális technológiák megbízhatóságát. A válaszlehetõségek a kérdõív második felében felcserélõdtek, és véletlenszerûen következtek egymás után, hogy elkerüljék az elfogult válaszadásokat. Ezek szerint a válaszok az alábbiak szerint alakultak:
• A válaszadók harmada, 33,5% kifejezetten veszélyesnek tartja a digitális technológiákat,
• 35% valamennyire rizikósnak tartja az online jelenlétet,
• 19% kevésbé tartja veszélyesnek, valamint
• 12,5% szinte egyáltalán nem lát veszélyt a digitális aktivitásokban.

A fenti válaszok alapján tehát a digitális jövõ alapjai valóban nem tûnnek olyan szilárdnak, amennyire egyes gazdasági elõrejelzések mondják. Nyolc válaszadóból egy jelölte meg a szinte teljesen veszélytelen opciót, és ötbõl kevesebb mint egy fõ tartotta kevésbé veszélyesnek a digitális technológiákat.

"A digitális gazdaság evolúcióját a mai napig nagyban meghatározza, hogy mit gondolnak annak megbízhatóságáról a digitális fogyasztók. Kell-e félniük, hogy az adataikat lekövetik, illetéktelenül felhasználják, vagy bármilyen módon megsértik a virtuális privát szférájukat. Ezt a bizalmi szintet mértük fel a felhasználók körében, a válaszok pedig némiképp meglepõek voltak. Alapvetõen 50-50 százalékos megoszlásra számítottunk a digitális technológiákhoz kapcsolódó kisebb vagy nagyobb méretû kockázatok megoszlásában, azonban lényegesen nagyobb azoknak a száma (68%), akik komoly rizikót látnak a digitalizációban. Vagyis a digitális gazdaság jövõje kevésbé mutat olyan elõnyös képet, amit általában a gazdasági elõrejelzésekben láthattunk" - mondta Csizmazia-Darab István, az ESET IT-biztonsági szakértõje.

Egyértelmûen látszik a felmérésbõl, hogy az amerikai lakosság nagy része rizikót lát a digitális technológiák alkalmazásában, erre pedig a fogyasztói magatartásuk megváltoztatásával reagálnak. Azonban idõrõl idõre megjelennek olyan vélemények, amelyek megkérdõjelezik a technológiák iránti ellenérzések aktualitását arra hivatkozva, hogy az egyes incidensek emléke idõvel elhalványul, így a félelmek is csökkennek.

Az ESET egy korábbi, 2016-os kimutatásában arról is említést tett, hogy a biztonsági kockázatok közmegítélése hatással volt a digitális kultúra egyik legfelkapottabb képviselõjére, az Internet of Things-re. Így például a felmérésben résztvevõ amerikai fogyasztók fele az IoT technológiák kiberbiztonsági veszélyeitõl tartva inkább tartózkodott azok használatától.

Habár a kereskedelmi jellegû internethasználat egyre gyorsabbá vált a '90-es évek vége felé, érezhetõvé vált az a tendencia, hogy sokan tartanak a technológiai megoldásoktól a biztonságukat, privát szférájukat féltve. A 2000-es évekre pedig a kibertámadások elszabadulásával feltételezhetõ volt, hogy a digitális gazdaságba vetett hit megingása annak jelentõs alulteljesítését eredményezi majd. Az ESET 2013-as kutatásában azt mérte fel, hogy az emberek visszafogták-e online aktivitásaikat annak alapján, amit a kormányzati megfigyelésekrõl hallottak. A válaszadók jelentõs százaléka igennel válaszolt. Egy évvel késõbb ugyanerre a kérdésre adott válaszok esetében még markánsabb volt ez az arány. Négybõl egy ember kulcsfontosságú online aktivitásokról mondott le emiatt.

2013 2014
Csökkentette az online bankolási tevékenységét 19% 26%
Kevesebbet vásárolt online 14% 26%
Kevesebbszer küldött e-mailt 19% 24%

A Nemzeti Telekommunikációs és Információs Hivatal (NTIA) által feldolgozott 2015-ös felmérésekbõl már az derült ki, hogy az amerikai háztartások 45%-a fogta vissza online tevékenységeit biztonsági megfontolásokból, ide értve a pénzügyi tranzakciókat, online vásárlásokat, közösségi média aktivitásokat, illetve megosztó, politikai témákról való véleménymegosztásokat az Interneten. Az eltelt idõszak alatt azonban egyértelmûvé vált, hogy nem csak az amerikai felhasználók gondolják úgy, hogy a digitális technológiákhoz kapcsolódó problémák veszélyeztetik jólétüket és biztonságukat.