Új kockázatkezelési rendszert alakítana ki a kormány, amely a jelenlegihez képest székesebb kockázatvállalói körre terhelné az idõjárásból adódó mezõgazdasági károkat – jelentette be Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelõs államtitkára kifejtette: az elmúlt másfél évben kiderült, hogy a jelenlegi kárenyhítési rendszeren belül nem lehet megnyugtatóan rendezni a felmerült veszteségeket. A kormány által elfogadott mezõgazdasági kockázatkezelési törvény szerdán kerül a parlament elé, ha elfogadják, január 1-tõl életbe léphet. Ennek értelmében az eddigi kockázatvállalókon, az államon és a termelõn túl további szereplõket vonnának be a kockázatközösségbe. A felvásárlók például vis maior károk esetén nem kötelezhetnék a termelõket fedezeti vásárlásra, a földet bérbeadó pedig nem követelhetné a teljes bérleti díjat.

Az új kockázatkezelési rendszer kétpilléres lenne. Az elsõ pillér nagyban hasonlítana a most meglévõ szisztémára, ebben 10 hektár szántó, 5 hektár zöldség és 1 hektárnyi ültetvény felett már minden gazdának kötelezõ lenne részt vennie. Itt szántó esetén hektáronként 1 ezer forintot, zöldség és ültetvény esetén 3 ezer forintot kellene fizetni. Akik üzemméretük miatt nem esnek a szabályozás hatása alá, önkéntes alapon részt vehetnek a kockázatközösségben a fenti tételek megfizetésével, ám ennek feltétele, hogy 3 évre csatlakoznak. A belvízkárok megtérítését 5 évente legfeljebb 3 alkalommal lehet kérni. A vidékfejlesztési tárca kalkulációi szerint az új rendszerben így 4-4,1 milliárd forint folyna be a termelõktõl, ezt ugyanennyivel egészíti ki a költségvetés, vagyis jövõre a tervek szerint 8-8,2 milliárd forint állna rendelkezésre a kárenyhítésre.