Az élénkülõ lakáspiacon ritkán esik szó annak szürkezónájáról, azaz az üresen álló, lakatlan lakásokról, pedig ezek is fontos szerepet játszanak a lakáspiac helyzetében. Számuk jelentõsen nõtt az elmúlt öt év alatt, ám az országon belül komoly eltérések vannak - derül ki az ingatlan.com friss elemzésébõl, amely a Központi Statisztikai Hivatal júniusban megjelent mikrocenzusának adatait dolgozza fel. Az országban közel 4,4 millió lakás van, amelyek 12,5 százaléka lakatlan, ez több mint félmillió lakást jelent.

Az üres lakások aránya a nyolcvanas évekig 5 százalék alatt volt, majd a rendszerváltás után kezdett emelkedni. Ebben szerepet játszik többek között az, hogy a legkisebb településekrõl sokan a városokba költöznek, az ottani lakásaikra pedig nincs vagy legalábbis nagyon visszafogott az igény. Balogh László azt mondta, hogy az üres lakások jelentõs aránya arra utal, hogy a meglévõ lakások egy része nem felel meg az igényeknek, mert rossz állapotúak, valamint nem azokon a településeken, városokban vannak, ahol lenne rájuk kereslet. Ez viszont komoly szerkezeti problémákat jelent a lakáspiacon belül.

Felkerülhetnének a térképre

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje szerint azonban olyan városokban is vannak üresen álló lakások, ahol még lenne is kereslet rájuk, például volna igény a fõvárosban és a nagyobb vidéki városokban, fõként az egyetemvárosokban az „extra” ingatlanokra. Ezek piacra kerülésével kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. Budapesten 2017-ben például leginkább az 40-60 négyzetméteres alapterületû téglaépítésû lakásokat keresik, az árak tekintetében pedig a 15-20 millió forint közötti értékû ingatlanok a legkeresettebbek az ingatlan.com adatai szerint. Debrecenben a legnépszerûbbek az 50-70 négyzetméteres szintén téglából épült lakások, a legnépszerûbb lakások ára pedig a 13-16 millió forintos sávban mozog. Szegeden a 45-65 négyzetméteresek Gyõrben pedig az 50-60 négyzetméteres lakások a legnépszerûbbek, a legkeresettebb ártartomány pedig 9-12 és 13-28 millió forint között mozog ezekben a városokban.

Az összes lakatlan lakásnak csak a 19,5 százaléka volt a fõvárosban 2016-ban, szemben a 2011-ben mért 25 százalékkal. Budapesten belül az üres lakások aránya 12 százalék alá csökkent a 2011-ben mért 13 százalékról. Balogh László szerint ez összhangban van a budapesti lakáspiac több mint két éve elindult élénkülésével. Az egyre nagyobb kereslet miatt ugyanis a korábban lakatlan lakások is kiadó- vagy eladósorba kerültek, és beköltöztek a bérlõk vagy vásárlók. Jól látszik a statisztikából az is, hogy a lakatlan lakások száma községekben, nagyközségekben nõtt leginkább. Ezeken a településeken belül a lakatlan lakások aránya a 2011-es 13 százalékról 15 százalékra nõtt, vagyis az összes lakás közel hatoda üres.

A szakember azt is elmondta, hogy a lakáspiaci élénküléssel összhangban van a lakatlan lakások helyzete. A pörgés az országon belül elsõként Budapesten indult el, a vidéki nagyvárosok késleltetve kezdett élénkülni a lakáspiac, így a legnagyobb vidéki városokban, elsõsorban az egyetemvárosokban és a gazdaságilag fejlett térségekben a lakatlan lakások száma csökkenni fog. Közben pedig a községekben még több lehet a lakatlan lakás.