A CSFI legújabb, a PwC közremûködésével készült Insurance Banana Skins 2017 elnevezésû felmérése során 52 országban 836 biztosítási szakember és az ágazattal foglalkozó szakértõ nyilatkozott a következõ két-három évben várható legjelentõsebb kockázatokról.

A változásmenedzsment a kockázati rangsor elejére került mûködési kockázatok csoportján belül vezetõ helyen szerepel. A felmérés aggályokat vet fel az ágazat azon képességével kapcsolatban, hogy választ adjon a digitalizáció, az új versenyhelyzet, a piaci konszolidáció és a költségcsökkentés jelentette komoly kihívásokra. Ezek a kihívások elsõsorban a gyors ütemben megjelenõ új technológiákból erednek, amelyek a biztosítási piac átalakulásához vezethetnek – ilyen technológia például a vezetõ nélküli autó, az „Internet of Things”, valamint a mesterséges intelligencia.

A második helyen az informatikai biztonsági kockázatok állnak, ami tükrözi egyrészt a biztosítótársaságokkal szembeni támadásokkal kapcsolatos növekvõ aggodalmakat, másrészt a kiberbûnözéssel összefüggõ kockázatok átvállalásának költségeit. Jelentõs aggodalomra ad okot továbbá a biztosítótársaságok belsõ technológiai rendszereinek megfelelõsége, valamint az elsõsorban a biztosítástechnológiai („InsurTech”) szektor által teremtett új versenyhelyzet.

A magas helyezést kapott kockázatok következõ csoportjában a kamatlábak, a befektetési hozamok és a makrogazdasági kockázatok szerepelnek, ami azt mutatja, hogy a gazdasági instabilitással kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározóak. Bár a válaszadók elismerték, hogy érzékelhetõk a növekedés jelei, a fellendülésbe vetett bizalom nem nevezhetõ erõsnek. Ennek okai közé tartozik többek között a kínai gazdasági növekedés lassulása, a Trump-adminisztrációt jellemzõ protekcionizmus jelentette kockázat, valamint az európai populizmus térnyerése. A válaszadók megítélése szerint a politikai befolyásolás kockázata is meredeken emelkedett. Az Egyesült Királyság EU-ból történõ kilépése ugyanakkor a biztosítótársaságok számára minimális kockázati forrás, ideértve elsõsorban azokat a biztosítókat, amelyek mûködése a szigetország területére nem terjed ki.

A felmérés legutóbbi három kiadásában elsõ helyre sorolt szabályozási kockázat idén nem került be az elsõ öt kockázat közé. Ennek jelentõs mértékben az az oka, hogy a közelmúlt szabályozási változtatásai beépültek a szokásos üzletmenetbe (pl. a Szolvencia II), a szabályozás költsége és bonyolultsága azonban továbbra is aggasztó.

A felmérésbõl kitûnik, hogy az ágazat tehetségvonzási és -megtartási képessége a válaszadók egyre nagyobb hányadát aggasztja, különösen a digitalizáció jelentette kihívás tükrében. Ezzel szemben a biztosítótársaságok irányításával és menedzsmentjével kapcsolatos aggodalmak csökkentek. A pénzügyi válság idején ezeket a kockázatokat magasnak ítélték, azóta viszont az ágazati kezdeményezések és a szabályozói nyomás hatására jelentõsen csökkentek.

A válaszadók szerint a biztosítóknak összességében egyre több kihívással kell számolniuk. A 2017-es Banana Skins Index a biztosítási ágazatban eddig nem tapasztalt mértékû aggodalmat jelez, miközben az ágazat kockázatok kezelésére való felkészültsége 2015-höz képest romlott.

„Az elmúlt három évben a szabályozás foglalta el az elsõ helyet a kockázati listán, és ugyan továbbra is költséges és bonyolult, de a felmérés eddigi hat kiadása során most elõször a mûködési kockázatok jelentik a legnagyobb veszélyt a biztosítók számára. Az ágazaton belüli strukturális és technológiai változások felboríthatják a hagyományos üzleti modelleket. Az egyre digitálisabb termékszemlélet miatt át kell gondolni a legacy rendszerek helyzetét, ami az egész szektor számára kihívás. Ugyanakkor az olyan trendek, mint az önvezetõ autók, a klímaváltozás miatt növekvõ és változó kárigények, vagy például a hordozható technológiák új feladatok elé állítják a biztosítótársaságokat, mind termékfejlesztés, adatkezelés vagy az árazási modellek tekintetében” – mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelõs cégtársa.

„A változással járó kihívások és lehetõségek egyaránt alátámasztják, mennyire létfontosságú tisztán látni, hogy hol lehet leginkább értéket teremteni, és megvizsgálni, hogy e prioritások érdekében rendelkezésre áll-e minden szükséges idõ és erõforrás. Ennek a növekedési stratégiának része, hogy különbséget kell tenni a növekedést serkentõ befektetések, vagyis a hasznos költségek és az alulteljesítõ vagy nem hatékony mûködésbõl eredõ, az üzleti növekedést nem szolgáló kiadások között, melyeket át kell alakítani, vagy ki kell küszöbölni” – tette hozzá Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának vezetõje.