Globális szinten az elektronikai szektor szenvedte el a legnagyobb anyagi veszteséget a hamis áruk kereskedelme következtében, ami több mint 121 milliárd dollár kárt jelentett. A hamis akkumulátorok, elemek, elektromos motorok, generátorok, háztartási cikkek, különbözõ fényjeleket kibocsátó készülékek, hang- és videóanyag lejátszására és tárolására alkalmas készülékek, televíziók, elektromos áramkörök forgalma ugyan a teljes elektronikai iparág mindössze 5,3%-át érintette, de az okozott kár a vizsgált tíz iparág teljes veszteségének 42%-át teszi ki. Az optikai, fényképészeti és orvosi eszközök ágazatában ugyancsak jelentõs, csaknem 30 milliárd dolláros kárt okoztak a hamis termékek.
A felmérés az anyagi károkon felül az egyes szektorok fertõzöttségi szintjét is megvizsgálta: a leginkább érintett területek egyikét a hamis bõrruházatok, bõrbõl készült kiegészítõk, bõröndök, táskák jelentették 11,5%-os hamisítási aránnyal; az õt követõ ruha -és textiliparban, valamint a játékszereket és sporteszközöket gyártó iparágban a kereskedelemi forgalom 11-11%-át tették ki a hamis termékek. Mögöttük enyhén lemaradva a hamis cipõk és lábbelik szerepelnek 10,5%-os hamisítási rátával.
Az EUIPO egyik korábbi jelentése szerint hazánkban egyébként évente 230 milliárd forintnyi forgalom esik ki közvetlenül a hamisítások miatt, ami az értékesítés 12%-ának felel meg, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely elvesztése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.
„A magyar lakosság hozzáállásában tapasztalható némi változás, például a hamis termékek között legnépszerûbb ruhanemûk esetében évrõl-évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma, de szeretnénk a tudatos választást még jobban erõsíteni a fogyasztókban a hamis termékek megvásárlásának következményeit bemutatva” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a hamis termék megvásárlását követõen a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.
A jelentés alapján egyértelmûen Kína a legnagyobb gyártója a hamis termékeknek, de egyes iparágakban – Kínához képest ugyan jóval kisebb mértékben – India, Thaiföld, Malajzia, Pakisztán, Vietnám is fontos világpiaci termelõk. Globális szinten érdemes még megemlíteni Törökországot is, amely elsõsorban a bõripar, az élelmiszeripar és a kozmetikai szektor gyártójaként vesz részt az EU fogyasztóinak az ellátásában.
A hamisítványok és kalóztermékek 60-80%-ban postai szállítmányként, 15-30%-ban pedig légi úton kerülnek az adott piacokra, vagy jutnak el egyenesen a fogyasztókhoz. A szállítmányok 43%-a esetében azok 10-nél kevesebb tételt tartalmaznak. A szállítási módokban komolyabb eltérések is jelentkezhetnek a szektorok között: míg a különbözõ élelmiszeripari termékek nagyobb csomagokban, addig az ékszerek, elektronikai eszközök leginkább kis számú tételt tartalmazó postai csomagokban (61-66%) fordulnak elõ.