"Egyre valószínûbb, hogy az elkövetkezendõ hónapokban olyan kiberkáreseménynek leszünk tanúi, ami már a biztosítók szempontjából is jelentõs költségekkel jár" - állítja Newman. "A WannaCry elterjedése a Petya destruktivitásával kombinálva könnyûszerrel akár 2,5 milliárd dollárba is kerülhet a biztosítóknak" - teszi hozzá. Az, hogy ez eddig nem így volt, leginkább annak volt köszönhetõ, hogy az említett károkozók elenyészõ mértékben fejtették ki a hatásukat az USA-ban, ahol jelenleg a kiberbiztosítási piac közel 90 százaléka összpontosul, ám éppen az említett támadások miatt már a világ többi részén is érezhetõen megnõtt a kereslet.

Ráadásul a két zsarolóvírus egyfajta éles tesztnek is felfogható, nagyon valószínû, hogy hamarosan még veszélyesebb eszközöket állít csatasorba a szervezett kiberbûnözés, vagy épp egyes feltételezések szerint bizonyos államok szolgálatában álló hacker csapatok. A CFC jelenleg 100 millió dolláros kiberbiztosítási díjbevételt mondhat magáénak, ezzel az európai piac abszolút éllovasának számít, ráadásul igen korán eszmélt, már 2000 óta kínál ilyen konstrukciókat.

Növekvõ fenyegetettség ide, élénkülõ kereslet oda, az európai piacot továbbra is túlkínálat jellemzi ezen a téren, ugyanakkor a közelmúlt történései igen gyorsan megváltoztathatják ezt a helyzetet. A gyors növekedés azonban nem csak óriási lehetõséget jelent a nem-életbiztosítóknak, hanem hatalmas kockázatot is, különösen a szabályozó szervek szerint, akik elsõsorban amiatt aggódnak, hogy a minél nagyobb merítés érdekében a piacon lévõ termékek nem ütik majd meg a kívánt minõségi szintet. Legutóbb a brit PRA (Prudential Regulation Authority) fejezte ki közleményében, hogy erõsen számít rá, a biztosítók olyan konstrukciókat fejlesztenek, melyek a kártérítés mellett a kitettség csökkentésében is komoly szerepet játszanak majd.