A hamisítatlan nyár beköszöntével nemcsak a jó idõre, de többek között a hirtelen érkezõ, heves viharokra is fel kell készülnünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy évrõl évre együtt növekszik az extrém erejû viharok és az ingatlanokban-ingóságokban keletkezett károk száma. Az OVB Vermögensberatung Kft. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. frissen végzett reprezentatív felmérésébõl kiderül, hogy a megkérdezettek közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, 20 százalékának viszont vagy egyáltalán nincs, vagy ha korábban kötött is, nem tudja, hogy az valójában milyen fedezetet nyújt, így elképzelhetõ, hogy van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj. A biztosítással rendelkezõk száma az egész országra vetítve sokkal alacsonyabb a fõvárosban, ami arra vezethetõ vissza, hogy Budapesten többen laknak bérelt ingatlanban, mint Magyarország egyéb régióiban.

Bérelt ingatlanra is érdemes biztosítást kötni

A kutatás eredményébõl kiolvasható, hogy a bérlõk fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e biztosítással, pedig azt érdemes lenne már a bérleti szerzõdés megkötésekor külön is tisztázni a fõbérlõvel, hiszen ha a „háziúr” ilyet nem kötött, a bérlõnek is joga van megvédeni értékeit. A válaszadók negyede biztosan tudja, hogy a bérleményre, amelyben él, nem kötöttek semmilyen otthonbiztosítást. Amennyiben lakást bérel és szeretné ingóságait és az ingatlant biztosítani, mindenképpen érdemes szerzõdést kötni, de annak tényét és tartalmát a bérbeadóval is egyeztetni kell.

A társasház biztosítása nem védi meg az ingóságokat

A megkérdezettek csaknem fele társasházban él, azonban közülük is csupán 5 százalék tudja biztosan, van-e a háznak biztosítása és az kár esetén mit térít. A társasházaknak nem kötelezõ épületbiztosítást kötniük, ez mindig az ott lakók döntésétõl függ. Amennyiben a lakóközösség a biztosítás mellett döntött, úgy az a lakás szerkezeti elemeire is kiterjed. Ezt azért jó tudni, hogy a lakó ne fizessen magasabb biztosítási díjat az által, hogy bizonyos elemek esetleg kétszeresen vannak biztosítva. A társasház biztosítása viszont nem biztos, hogy kiterjed például a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra, vagy éppen a biztonsági üvegezésre.

Alul vagy túlbiztosított ingatlanban élünk?

A felmérés adatai alapján viszont az is jól látszik, hogy ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, az többnyire az ingatlanra és az ingóságokra is kiterjed, ám a megkérdezett otthonbiztosítással rendelkezõk harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerzõdését. Ez leginkább a negyvenévesnél idõsebb korosztályra jellemzõ, ahol már feltehetõen változtak azóta az életkörülmények is.

„Amennyiben az ingatlanunk a szerzõdés megkötése óta felújításon esett át, vagy az évek során gyarapodtak ingóságaink, érdemes a lakásbiztosítást is aktualizálni, különben elképzelhetõ, hogy kár esetén a biztosító ezekre nem fizet. Elõfordulhat, hogy új, vagy speciális igények merültek fel az évek során, vagy a biztosítás nem tartalmaz bizonyos felelõsségi károkat, ezek pedig mind a jelenlegi szerzõdés átdolgozását igénylik. Otthonunk értéke azonban rajtunk kívül álló okok, például a jelenlegi ingatlanpiaci folyamatok miatt is jelentõsen változhat, ami szintén a szerzõdés módosítását tehetik szükségessé. Az otthonunk és az ott található tárgyaink általában a legnagyobb anyagi értékeink, ezért fontos, hogy megfelelõ biztosítással gondoskodjunk a védelmükrõl.” – mondta Jánosi Gergely, az OVB Magyarország ügyvezetõ igazgatója.

A válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit is jelent az a kifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felsõ határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével. Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól, alul vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Elõbbi esetben, a fedezetben kisebb értékkel vagy egyáltalán nem szerepel az adott vagyontárgy. Ekkor a biztosító a kárt nem teljes mértékben, hanem pro-ráta alapján arányosan téríti meg. Egy 100 000 Ft értékû, de csak 50 000 Ft-ra biztosított vagyontárgy esetében például a biztosító csak a kár 50 százalékát fogja kifizetni akkor is, ha a kár kevesebb, mint 50 000 Ft. Túlbiztosításról pedig akkor beszélhetünk, ha a szerzõdésben magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, ami indokolatlan többletdíjat eredményez. Kár esetén a biztosító legfeljebb a tényleges értéket fizeti, ezért felesleges több díjat fizetnünk az indokoltnál.