„Biztos vagyok benne, hogy azok a lépések, amiket eddig megtettünk, a következő hónapokban a pénzpiacok stabilizálódása mellett az infláció egyre gyorsabb süllyedésében is beérnek” – jelentette ki Virág Barnabás, Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke a Biztosítás és Kockázatnak adott interjújában. A MABISZ folyóiratában online most megjelent beszélgetésben, (https://mabisz.hu/biztositas-es-kockazat/) amely áprilisban készült, az alelnök kifejtette, hogy „egyre meredekebb inflációs lejtő felé tartunk.”

Virág Barnabás szerint bizonyos, hogy a 2020-as évtized karaktere teljesen eltér majd a megelőző évtizedekétől, a jelenlegihez részleteiben hasonló közegre talán a hetvenes évtized adhat párhuzamot. Az akkori időszak tanulsága, „hogy ha gyorsan vesszük vissza a monetáris szigort anélkül, hogy az inflációt megfelelően horgonyoztuk volna, akkor az jó eséllyel később ismét egy inflációs hullámot okoz. Most mindenki ezt próbálja elkerülni. Meg kell találni azt az aranyközéputat, mely egyszerre biztosítja az infláció letörését és a pénzügyi stabilitást.” Az MNB-ben kiterjedt gazdaságtörténeti kutatásokat végeztek, s több, mint kétszáz esetet tanulmányozva azt látták, hogy nagyjából 2,5-3 évet vesz igénybe, amíg húsz százalék fölötti inflációs tartományból egy számjegyű inflációs közegbe lehet elérni. „Ezzel szemben mi, nagyon helyesen, egy éven belül ismét egy számjegyű inflációra vállalkozunk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az esetek nagyjából negyedében sikerült. Kemény meccs lesz, de jó esélyünk van rá, hogy megnyerjük.”

Az alelnök szerint az év végi egy számjegyű inflációs közeg a 2024-es évre vonatkozó ár- és bérvárakozások alakítása szempontjából is kulcsfontosságú. „Minél alacsonyabb lesz az idei év végi infláció, annál könnyebben lehet a dezinflációs trendet majd a jövő évben is folytatni. 2024 lehet az az év, amikor az infláció ismét a jegybanki célsáv közelébe kerül, és 2025-ben érhetjük el ismét az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket.” Az alelnök úgy látja, hogy a hitelminősítői értékelésekben is a hangsúly egyre inkább 2024-re, illetve az azt követő évekre tolódik. A gazdasági szereplők pedig várakozásaik alakításában erősen építenek arra, hogy a legutóbbi negyedévekben mit tapasztaltak. „Ezért is fontos, hogy az év második felében gyors dezinflációs pályát fusson be a magyar gazdaság,” valamint, hogy képesek legyünk gyorsan kialakítani az új karakterű évtizedben is egyszerre egyensúlyt és növekedést biztosító képletet.

Az interjúban Virág Barnabás kitér arra, hogy az MNB megítélése szerint az elmúlt időszak magas inflációjának nagyjából 15-20 százaléka a profitvezérelt érdekekből származott. „A vállalkozások nagyon sok esetben, kihasználva a magas inflációs közeget, túláraztak.” A jövőben ez a nyomás csökkenhet, mivel egyrészt egy szűkülő piacon mindenki abban érdekelt, hogy megtartsa a saját pozícióját, s a piaci körülmények is a fegyelmezettebb árazás irányába kényszerítik majd a cégeket. Másrészt azonban vannak olyan részpiacok, ahol ténylegesen alacsony a verseny. „Itt csak néhány szereplő dominálja a piac működését, és ezeken a területeken komoly feladatai vannak a versenyhatóságnak. Helyes és nagyon időszerű döntés volt, hogy a versenyhivatal az év eleje óta egyre nagyobb aktivitást mutat e téren. Az eredmények már a következő hónapoktól látszani fognak.”

A jegybank alelnöke szerint a nemzetközi példák alapján érdemes párbeszédet indítani arról, hogyan tudjuk a hazai intézményi szereplőket aktivizálni az államadósság finanszírozásában. „Míg Magyarországon a hitelintézeteken kívüli pénzügyi szektor részaránya az államadósság-finanszírozásban 10 százalék alatti, addig Csehországban ez az arány 25 százalékos.” A kérdésre, hogy a hazai intézményi befektetők kizárása a jegybank diszkontkötvény vásárlásából milyen hatással van a monetáris transzmisszióra, Virág Barnabás kifejti, hogy a forgalmazás korlátozása „homokot szór a monetáris transzmisszió működésébe”. Ugyanakkor látható, hogy a hazai pénzügyi szereplők egyre inkább megkerülik a szabályozást, amelynek eredményeként a forintlikviditás egy része a diszkontkötvény helyett más részpiacokon (leggyakrabban a devizacsere ügyletek piacán) keresztül éri el az jegybank eszköztárát. „Az MNB számára kiemelten fontos, hogy a monetáris transzmisszió hatékonysága megmaradjon, és ezzel minél gyorsabb dezinflációt érjünk el. Ez a nemzetstratégiai érdek”, szögezi le a jegybank alelnöke.

A teljes interjú a Biztosítás és Kockázat online most megjelent számában olvasható, ahol egyebek mellett a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításról (MFO), a gépi tanulási módszerek lehetséges biztosítási alkalmazásáról is érdekes tanulmányokat találunk, miként arról is, hogy kell-e újraelosztás a nyugdíjrendszerben?