A futótüzek, más néven erdőtüzek vagy bozóttüzek olyan nem tervezett és ellenőrizetlen tüzek, amelyek növényzettel borított területen, például erdőben vagy füves területen égnek. Sok erdőtüzet emberi tevékenység, például tábortűz vagy természeti okok, például villámcsapás okoz. Az éghajlatváltozással egyre gyakoribbá váló szárazság és hosszan tartó aszályok fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Az aszály, a nagy szél és más szélsőséges időjárási viszonyok szintén gyakoribbá és erősebbé teszik az erdőtüzeket, amelyek nagyobb lángokkal, hosszabb ideig égnek és nagyobb területre terjednek ki.

Tények az erdőtüzekről

• Az WHO adatai szerint 1998 és 2017 között több mint 2400 emberi halálesetet tulajdonítottak az erdőtüzeknek, illetve vulkáni tevékenységeknek.
• Az Egyesült Államokban keletkező erdőtüzek mintegy 84%-át emberi tevékenység okozza.
• Egyetlen év alatt (a 2021-es számok alapján) a globális erdőtüzek több mint 1,76 milliárd tonna szén-dioxidot szabadíthatnak fel.
• A történelem legnagyobb erdőtűz-sorozata a szibériai tajga-tüzek, amelyek 2003-ban több mint 20 millió hektárnyi erdőt pusztítottak el, hatalmas mennyiségű tárolt szén-dioxidot juttatva a légkörbe.
• Az erdőtüzek okozta szennyezés évente több mint 33 510 idő előtti halálesetért felelős világszerte.
• A közelmúlt történelmének (1900 óta) leghalálosabb erdőtüze 1918-ban Minnesotában történt, és 1000 halálos áldozatot követelt.
• A villámlás az erdőtüzek leggyakoribb természetes forrása, és a szélsőséges villámlásos események az éghajlatváltozással egyre súlyosabbá válnak.
• Az erdőtüzek után az erdőknek 2-4 évre van szükségük, hogy a talaj feltöltődjön, mielőtt a helyreállítási munkálatok megkezdődhetnek.
• A nagyobb erdőtüzek hője saját szélrendszert hozhat létre, amely súlyos időjárási jelenségeket, többek között tűzviharokat, tűztornádókat okozhat.
• Az Európai Űrügynökség szerint az erdőtüzek évente 4 millió négyzetkilométernyi földterületet érintenek világszerte.

Mi okozza az erdőtüzeket?

Emberi tevékenység: Az erdőtüzek első számú oka az emberi tevékenység. Még azokban az esetekben is, amikor a természet okozza a tüzeket, az aszály és az ember által okozott klímaváltozással kapcsolatos egyéb körülmények is szerepet játszanak. A felügyelet nélküli és a száraz tájakon rakott tábortüzek, a szemét és egyéb törmelék elégetése, a villanyvezetékek és egyéb berendezések meghibásodása, a gyújtogatás, sőt még az eldobott cigaretta is vezethet erdőtüzekhez.

Természetes okok: Az erdőtüzeknek csak 10-15%-át teszik ki a természetes okokra visszavezethetők. A villámlás az erdőtüzek egyik elsődleges természetes oka, de ugyanígy a vulkánkitörések is vezethetnek erdőtüzekhez. A vulkánból a száraz bozótosra vagy erdős területekre ömlő forró láva erdőtüzet okozhat, ha más feltételek is adottak.

Statisztikák és trendek

Az erdőtüzek természetes jelenségek, az éghajlatváltozás azonban itt is változásokat indukál. A hőmérséklet emelkedése és a szárazabb körülmények világszerte erdőtüzeket okozhatnak. A kutatók 2070 és 2100 között az erdőtüzek kockázatának jelentős növekedésére számítanak az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Közép-Ázsiában, Dél-Európában, Dél-Afrikában és Ausztráliában.

Még a jellemzően hidegebbnek számító Nagy-Britanniában is azt mondják a szakértők, hogy a közeljövőben több erdőtűzre kell számítaniuk a polgároknak, mivel az országot extrém hőhullámok sújtják.

Az erdőtüzek várható növekedése több kibocsátással és nagyobb erdőpusztulással jár majd egy nemrégiben készült tanulmány szerint. Ahogy a tűzvészes időszakok egyre hosszabbak és súlyosabbak lesznek, az erdőtüzek okozta erdőpusztulás folyamatosan növekszik, a legnagyobb veszteségek a boreális erdőkben következnek be, amelyek Kanada, Kína, Finnország, Japán, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok területén találhatók.

A NASA Global Fire Tracking eszközén keresztül élőben nyomon lehet követni a folyamatban lévő tüzeket.

Az erdőtüzek hatásai

Az erdőtüzek messzemenő hatással vannak minden élőlényre, a növényektől és állatoktól az emberekig. Az élőhelyek és az emberi otthonok elpusztításán és a közegészségügy veszélyeztetésén túl ezek a tüzek jelentős károkat is okozhatnak, ami a helyi gazdaságokat is érinti.

Környezeti és vadon élő állatokra gyakorolt hatások: A tüzek közvetlen hatással vannak az általuk elégetett földterületre. A gyorsan mozgó, fával vagy száraz, magas fűvel táplált lángok és a nagy szél gyorsan felégetik a vadon élő állatok élőhelyeit, és az állatoknak alig marad idejük a menekülésre. Bár a tüzek természetesek, sőt egyes erdős régiókban még a biológiai sokféleség szempontjából nélkülözhetetlenek is, az események növekvő gyakorisága és súlyossága káros hatással van a környezetre.

Élőhelyvesztés: A tüzek a magas füveken, erdőkön és más száraz tájakon felégetik az élőhelyeket, és több ezer vagy akár millió különböző állatot kényszerítenek a lakóhelyük elhagyására. A növényevő állatoknak is hiányozhat a táplálék, míg a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő állatoknak nehézséget okozhat a vadászat, mivel a szokásos zsákmányállataik eltűntek.

Vadon élő állatok halála: A tüzek következtében a vadon élő állatok is elpusztulhatnak. A legjelentősebb példa erre Ausztráliában történt 2019-ben és 2020-ban, amikor hatalmas bozóttüzek becslések szerint 3 milliárd állatot öltek meg, vagy űztek el. Több mint 60 000 koala pusztult el a tüzekben, és még több súlyosan megégett. Mostanra a faj hivatalosan is veszélyeztetetté vált.

Légszennyezés: Az erdőtüzek jelentősen hozzájárulnak a légszennyezéshez. Az érintett területeken élők számára a füstfelhők és a vérvörös égbolt egyértelmű jelei a légköri szennyezőanyagoknak. A tüzek évente 1,76 milliárd tonna szén-dioxidot is felszabadíthatnak világszerte, ami tovább súlyosbíthatja az éghajlatváltozást, miközben az emberek és az élővilág egészségét is veszélyezteti.

Az emberi egészségre gyakorolt hatások: 2020-ban az erdőtüzek körülbelül 70 ember halálát okozták, bár 1997-ben 266 ember halt meg erdőtüzek következtében. 1990 és 2020 között több mint 2400 ember vesztette életét. Az erdőtüzek emellett égési sérüléseket és egyéb sérüléseket, valamint hosszú távú hatásokat is okozhatnak, például rontják a közösségek levegőminőségét vagy szennyezik a helyi vízgyűjtőket.

Az erdőtüzek füstje 2,5 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjű finomrészecskéket bocsát ki, amelyek rontják a levegő minőségét. Az emberek belélegezhetik ezeket a finom részecskéket, amelyek aztán a tüdőbe vagy a véráramba jutva tüdő- és szívbetegségekhez vezethetnek. Az erdőtüzek füstjében lévő részecskék a szem, az orr és a torok irritációját és károsodását is okozhatják, ami légzőszervi szövődményekhez vezethet. Sajnos a szálló por belélegzése halálos is lehet. Egy 2021-ben készült globális tanulmány szerint évente átlagosan mintegy 33 510 haláleset tulajdonítható az erdőtüzekkel kapcsolatos akut PM2,5 expozíciónak.

Mentális egészség: Egy természeti katasztrófa, például egy erdőtűz átélése komoly hatással lehet a mentális egészségre. Ezek az események poszttraumás stresszbetegséghez (PTSD) és depresszióhoz vezethetnek, különösen akkor, ha a családok a tűzvész miatt veszítik el szeretteiket és/vagy otthonukat.

Vízszennyezés: Ahol füst van, ott hamu is van. Az erdőtüzek után a hamu és más törmelék a helyi vízfolyásokba, köztük tavakba, víztározókba és vizes élőhelyekre kerülhet.

Gazdasági hatások: Az országoknak komoly összegeket kell áldozniuk az erdőtüzek megfékezésére és a tüzek okozta veszteségek felszámolására. Az erdőtüzeknek azonban közvetett gazdasági hatásai is lehetnek. A leégett területek befolyásolhatják az idegenforgalom számát, csökkenthetik az ingatlanok értékét, de pénzt igényel a helyreállítás is.

Hogyan lehet megelőzni?

Az erdőtüzek megelőzésének végső módja az éghajlatváltozás megfékezése, amely fokozza a gyakori és pusztító tüzek kialakulását elősegítő körülményeket. De a legfőbb cél az ember által okozott erdőtüzek visszaszorítása.

• Kerülni kell az olyan tevékenységeket, amelyek szikrákat, füstöt vagy tüzet okozhatnak a tűzveszélyes területeken, különösen száraz, forró és szeles időben.
• Nem szabad áthajtani száraz bozótoson, és parkolni rajta. Az autó kipufogójának és más autóalkatrészeknek a hője tüzet okozhat, a száraz táj pedig tüzelőanyagként hat.
• A faágak, nyesedékek elégetése helyett érdemes komposztálni. Ha mégis el kell égetni a törmeléket, a halmok ne legyenek túl nagyok, és semmiképp nem szabad száraz vagy szeles időben tüzet gyújtani.
• Tábortűz gyújtás előtt fontos információt szerezni a helyi tűzgyújtási szabályokról, esetleges tilalmakról.
• Tábortűznél legyen a közelben egy lapát és egy vödör víz a lángok elfojtására.
•  A tábortűz körül egy legalább 3 méteres területet meg kell tisztítani minden lehetséges tüzelőanyagforrástól, például levelektől vagy fatörzsektől.
• Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet.
• A tüzet teljesen el kell oltani, először vízzel, majd a megmaradt parazsakat össze kell keverni a nedves talajjal. Távozás előtt érdemes kézfejjel óvatosan ellenőrizni, hogy a terület nedves és hűvös-e.