A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási idõszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyû célpontot jelenthetnek a betörõk számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretû mûszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezõgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

Egy bezárt, de gyengébb minõségû zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörõ. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tetõ kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál elsõ helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentõ a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerû szabály betartásával és megfelelõ biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörõk célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelõzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

• Indulás elõtt gyõzõdjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
• Fontos, hogy külsõ szemlélõ számára ne tûnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetõség szerint rendszeresen ellenõrizze az ingatlant, szellõztessen, kapcsolja fel a villanyt, ûrítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy idõzített kapcsoló, amely elõre beprogramozott idõszakokban felkapcsolaja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
• Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felõl jól belátható legyen. A sövényt, magasra nõtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelõ felbukkanása. 
• Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
• Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelõzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhetõ „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendõ tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésû termékekben jellemzõen már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerzõdés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elõ a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintû mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.