Az e-kereskedelem teljes kiskereskedelmen belüli részesedése a kétszámjegyû éves növekedési ütem ellenére még mindig nem érte el a 10%-ot Európában. Mégis egyre több iparág és termék számára válik megkerülhetetlen szereplõvé: a kezdetben népszerû könyvek mellett immár mûszaki cikkek, élelmiszerek, ruházati vagy éppen drogériatermékek esetén mindennapos az online rendelés. Az e-kereskedelem fejlõdése kiemelkedõen befolyásolja a vásárlóhoz való kiszállítás értékláncában résztvevõ szereplõket. A legjelentõsebb változás azonban a csomagkézbesítõ vállalkozásokat érinti. Õk azok, akik a logisztikai folyamat utolsó elemeként eljuttatják az ügyfél rendelését egy általa kiválasztott átadóhelyre ("last-mile delivery").
Jelenleg az internetes vásárlások többsége még házhozszállítással párosul. A magasabb szintû vevõi elvárások (gyors kiszállítás, rugalmas hozzáférés, kedvezõ díjak) és a technológiai innovációk (automatizált eszközök) azonban együttesen teljesen új csomagátvételi üzleti modellek és együttmûködések elterjedéséhez vezetnek. Míg start-up cégek közösségi szolgáltatásokra épülve kísérleteznek csomagkézbesítéssel, addig a logisztikai szereplõk okos csomagautomatákat telepítenek, az e-kereskedõk pedig fizikai üzlethálózattal rendelkezõ vállalatokkal fognak össze – ad betekintést az aktuális piaci folyamatokba a Roland Berger tanulmánya.
Kelet-Közép-Európában intenzív verseny indult a vásárlókért, amelyet alapvetõen az e-kereskedelem nyugat-európait meghaladó, kétszámjegyû növekedési üteme váltott ki. Az átvevõhelyi csomagkézbesítés szegmensében számos piaci szereplõ jelent meg az elmúlt években: országos postai szolgáltatók, globális csomagküldõ vállalatok, kiskereskedelmi hálózatok, akár közvetlenül e-kereskedõk vagy éppen innovatív start-upok vesznek részt a rendelések kiszállításában.
A növekvõ népszerûség és széleskörû, országos lefedettség ellenére a vállalatok még jellemzõen nem kezelik megkülönböztetett, versenyelõnyt keresõ módon a csomagkézbesítést, elsõsorban csak mint logisztikai problémára tekintenek és e szerint optimalizálnak – von mérleget Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezetõ partnere. "Pedig a piacon már most óriási lehetõségek vannak, hiszen a vásárlók csökkenõ eladóhelyi jelenléte az átvételi pontokon növekvõ gyakorisággal és aktivitással jár, ami megteremti a lehetõséget komplexebb termékek és szolgáltatások személyes értékesítésére" – teszi hozzá Schannen.
Az átvevõhelyi csomagkézbesítés piaca Magyarországon régiós összehasonlításban kifejezetten fejlett. A Magyar Posta saját és partnerhálózata mellett az árus lapterjesztõ Lapker Zrt. által 2009 óta mûködtetett Pick Pack Pontok, valamint a GLS csomagátvételi pontjai a legnagyobb szereplõk. Az országszerte több mint négyezer átvevõhely között jelentõs számban találhatóak a kézbesítõcégekkel együttmûködõ benzinkutak, további lánchoz tartozó és független kiskereskedelmi egységek is.
Folyamatosan terjednek a csomagautomaták, amelyek forgalmas közlekedési helyszíneken 7/24 átvételi lehetõséget biztosítanak. A Roland Berger a magyarországi last-mile pick-up piac jelenlegi méretét 5 milliárd Ft-ra becsüli – ez az összeg mai értéken 2030-ig akár 18 milliárd Ft-ra nõhet. A szolgáltatás potenciálja azonban Schannen Frigyes szerint messze túlmutat a csomagátvételen: "Az átvevõhelyek stratégiai jelentõségû ügyfélkapcsolati pontokká fognak válni, ami kulcsfontosságú lesz a B2C kereskedõk számára. Ezért a vállalatoknak már most meg kell kezdeniük a jövõbeli versenyelõny megalapozását."
A tanulmány ezen a linken érhetõ el