Az idõskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitûnõnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitûnõ egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítõ (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).

Az életkor elõrehaladtával viszont az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitûnõnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségrõl, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.

Már csak azért is fontos lenne törõdni az egészségünkkel, hiszen az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nõk pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízbõl hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány. A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízbõl hárman kisebb jelentõségû problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen. A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megõrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi idõt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentõs különbségek vannak. A kitûnõ egészségi állapotban lévõk 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedõk mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidõben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig. Csakhogy a valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél elõbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon szakértõi hangsúlyozták: a rossz, vagy éppen kielégítõ egészségi állapotban lévõ munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelõ felkészülésben. Egészségügyi problémák esetén ugyanis szûkösebbek a munkavállaló esélyei a munkaerõpiacon, az átlagnál kisebb mértékben terhelhetõ, amelynek erõs a hatása a jövedelmére és a megtakarítási képességére is. A rossz és kielégítõ egészségi állapotban lévõk tehát sokkal kiszolgáltatottabbak, amikor a jövõjüket tervezik.

A felmérés eredménye szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idõ elõtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna. Látható tehát, hogy az egészségi állapotnak kulcsszerepe van abban, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem. E tekintetben a magyarok bizakodóak: ötbõl három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát. Ám a helyzet a kor elõrehaladtával változik, hiszen az 55-64 év közöttiek körében már csak 4 százalékos ez az arány. 

A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az elõtakarékosság ösztönzésével, az egészség megõrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Ezt a munkavállalók igénylik is. 95 százalékuk venne részt munkahelyi egészségmegõrzõ programokon. Ezek közül a szûrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetõségek a legnépszerûbbek. 

A kutatás eredményei alapján nem csak az idõskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a maximális 10 helyett csak 5,1 pontra értékelhetõ a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult. 

A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövõ nyugdíjasai a mostaninál szûkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevõ ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya. A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik elõteremteni. A világ más országaiban az idõskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idõs korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebbõl mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként. 

Mindezek alapján az Aegon szakértõi úgy látják, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megõrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. Ehhez érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektõl, amellett, hogy az egészséges életmód fenntartását segítõ szokásokat beépítik a napi rutinba.

A jelentés anyaga elérhetõ az alábbi linken: https://www.aegon.hu/media/dokumentumok/Nyugdijbiztositas/Magyar_Jelentes_0816.pdf