Annak ellenére, hogy energiaraktárak már több mint száz éve mûködnek, mostanra válnak az energia-ellátási rendszer kritikus tényezõjévé. Szerepük egyre inkább meghatározó az energia iránti kereslet és kínálat kiegyensúlyozásában. Komoly tényezõt és üzleti lehetõséget jelentenek a közmû vállalatok számára. Nekik ugyanis minden esélyük megvan, hogy kihasználják jó pozíciójukat: jelenleg nincs megbízhatóbb és hatékonyabb megoldás az energia raktározására a közmûveknél. 

A Roland Berger legújabb, Üzleti modellek az energiaraktárak piacán címû tanulmánya bemutatja, hogy az energiaraktárak az energiaátvitel létfontosságú elemei lesznek, mert képesek összehangolni az idõszakos szél- és napenergiából származó ingadozó kínálatot a különbözõ keresleti igényekkel. „Számos energiaraktár-technológia található már a piacon a nagy, hidraulikus-pumpás rendszerektõl kezdve a kisebb otthoni akkumulátoros megoldásokig. Ma már az elektromos áram átalakítása késõbb használatos gázzá vagy üzemanyaggá is megvalósítható,” – magyarázta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetõje. „Ezen technológiák azonban még fejletlenek és költségigényük hátráltatja fejlesztésüket, de a költségek gyors csökkenése várható. Csak ezek után lehet majd megítélni, hogy melyik üzleti modell lesz mûködõképes a valós gazdasági helyzetben.”

Számos fejlesztési lehetõség a rendszerben 

A Roland Berger tanulmánya azt is bemutatja, hogy az energiaraktárak használata széles alkalmazási lehetõséget kínál. A raktározási idõszak néhány milliszekundumtól egész évszakokig terjedhet, a felhasználók köre pedig az értéklánc összes szereplõjét lefedi. A hálózat-üzemeltetõk azért használják a tárolókat, hogy egyensúlyban tartsák a rendszerüket és megelõzzék az áramszüneteket. A nap- és szélenergia-ellátóknak a felesleges erõforrás-elõállítás kiküszöbölésében lehetnek segítségükre az energiaraktárak, míg az energia-kereskedõknek a kínálat és kereslet kiegyensúlyozása, valamint az árkülönbségek kihasználása miatt van szükségük raktárakra. Még a fogyasztók is hasznát vehetik a raktáraknak, amikor esténként az otthonukban szeretnék élvezni a napenergia által termelt elektromosságot. Ugyanakkor nem létezik egyfajta raktármegoldás az összes felmerülõ igény kiszolgálásra. Van olyan helyzet, amikor az akkumulátoros technológia a legjobb megoldás, míg más esetekben a szélkerekek, az áramból-gáz kapcsolat vagy a hidraulikus-pumpa lehet releváns. 

Míg a raktározási technológiák és a raktárak alkalmazási lehetõségei ismertek, addig a telepítésük, szabályozásuk vagy a hozzájuk illeszkedõ üzleti modellek még mindig tisztázatlanok. Schannen Frigyes kiemelte: „Ki lesz a raktár-létesítmény tulajdonosa, milyen árak lesznek érvényesek és hol lesznek egyáltalán elhelyezve a rendszerben? Ezek azok a kérdések, amelyek még válaszra várnak. Ugyanakkor számos érdekes kísérletet látunk a piacon mind a technológia, mind az üzleti modell tekintetében. Ezek a próbálkozások jelzéseket adnak arra vonatkozóan, hogy a jövõben melyik megoldás lesz megvalósítható. Olyan ez, mint az e-kereskedelem kezdeti idõszaka.” A tanulmány tizenkét energiatározó projektet vizsgált, hogy azonosítsa a lehetséges új üzleti modellek irányvonalait. 

Míg az akkumulátoros megoldásokat ma fõleg az energia tárolására használjuk, a jövõben összekötõ kapocsként szolgálhatnak, elõsegítve az energia-értékesítést. A felesleges napenergia például tárolható a szomszéd akkumulátorában vagy a munkahelyen az elektromos jármûvekben. Már léteznek olyan új fejlesztések, amelyek többlet értéket tudnak kinyerni egy egyszeri akkumulátoros rendszerbõl és járulékos szolgáltatásokat biztosíthatnak a hálózatnak. Ezek a fejlesztések azt is megkérdõjelezik, hogy szükség van-e egyáltalán otthoni akkumulátoros rendszerekre. A „felhõben’ tárolás elõnyösebb megoldás lehet, így a raktározás segítségével olyan modellek jöhetnek létre, amelyekben az emberek megosztják az energiát. Ez a modell drasztikusan meg fogja változtatni a hagyományos vagy centralizált modellt, miszerint csak a közüzemek szolgáltathatnak elektromos energiát.
Az elektromos áramból nyert gáz kísérleti projekt újabb példa a jövõ komplex üzleti modelljeire. A technológia úttörõi számos területrõl jönnek a közüzemi és vegyi vállalatokon át az autógyártó cégig, bizonyítva, hogy milyen széles körben lehet alkalmazni ezt a megoldást. A szintetikus üzemanyagok és gázok elõállítása jelentõs zavarokhoz vezethet a vegyiparban. Ezen felszerelések mûködtetõinek elõvigyázatosan kell megtervezniük az üzemanyaguk kivezetését, hogy optimalizálni tudják az üzleti értéküket. A közüzemi és vegyipari vállalkozások egymással fognak versenyezni, de együttmûködési lehetõségekre is van kilátás.

A holnap energiavilágának kihasználására azonban fel kell készülni 

Annak ellenére, hogy a Roland Berger tanulmányában bemutatott példák azt mutatják, még nincs kikristályosodott üzleti modell, számos aktivitás figyelhetõ meg már ezen a téren. A közmû vállalatok számára, akik a megújuló energiaforrás-tulajdonosokkal szemben piacot veszítettek, az energiaraktárak jelenthetik a megoldást, hogy újra pozíciót nyerjenek. „Az energiatározók közel állnak a közmû vállalatok fõ profiljához, amely a kereslet és kínálat összeegyeztetése, ezért új divíziót jelentenek majd” – mondta Schannen. „Az elektromos áramszolgáltatóknak és hálózat-mûködtetõknek már most el kell gondolkozniuk azon, hogyan tudják az új technológiát elõnyükre fordítani, hogy továbbra is versenyképesek maradjanak. A következõ öt évben kiderül, mely tényezõk a piacvezetõk sikerének kulcsa.”