Mind a fõvárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a gyõri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik. A lakóhelyüktõl távolabb munkát találók részérõl ezért egyre égetõbb az igény egy széles körben is igénybe vehetõ albérlet-támogatásra.

Kedvezõbb feltételek 2018-ban

„Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejû szerzõdéssel lehetett a támogatást igénybe venni – mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezetõ cafeteria tanácsadója. – Jövõre a juttatás már várhatóan határozott idejû szerzõdések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentõsen emelkedhet.”

A legnagyobb összeg az igénybevétel elsõ két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevõ támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövõre – amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelõen hirdetik ki – a minimálbér 60 százalékára nõhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent. A harmadik és a negyedik évben az idei 25 helyett a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhetõ támogatás a változtatást követõen. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékû támogatást biztosít majd a rendszer.

A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytõl, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Lehet, hogy ez sem lesz elég?

Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlõk egyike élhet a támogatással, várhatóan jövõre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerzõdés alapján veszik ki az albérlõk. Ez valódi probléma, életszerû helyzet ugyanis, hogy egy távoli településrõl többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

„A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a fõbérlõk többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetésérõl – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértõje. – Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezõbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelõre nehezen becsülhetõ meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékû lesz.”