Az MTI-nek kedden küldött felmérés szerint 2016 és 2017 között nõtt a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületû otthonok iránti kereslet, a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra kétszer annyian kerestek rá 2017 õszén, mint 2016 azonos idõszakában. Az elmúlt egy év nyertesei az új építésû, az újszerû és a felújított ingatlanok voltak. Új lakásoknál 1 év alatt csaknem 4 százalékkal nõtt a kereslet, és az Otthontérkép szerint az újszerû és a felújított lakások népszerûsége tovább nõ a következõ egy-két évben. Ez további jelentõs, akár 5-10 százalékos drágulást eredményez ezekben a kategóriákban. A jelentõs áremelkedés miatt idõvel a kereslet nagyobb része a közepes állapotú vagy a felújítandó ingatlanok felé fordulhat - fejtette ki a közleményben Mester Nándor, az Otthontérkép vezetõ elemzõje.

A felmérés szerint míg 2016-ban a keresõk 30 százaléka 7-12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben arányuk 22 százalékra csökkent. A 12-20 milliós és a 20-35 milliós ingatlanok keresettsége azonban nõtt, elõbbi 2 százalékkal, utóbbi 5 százalékkal. Ugyanígy növekedést mértek a 35-60 millió forint közötti otthonoknál is. A trend hátterében szintén a csok, illetve a kedvezõ hitelkörnyezet állhat, melyek egyértelmûen ösztönzik a keresletet - írták. 

Az elmúlt 12 hónapban nõtt a fõvárosban a külsõ kerületek, illetve az agglomeráció népszerûsége: egyre többen szeretnének a III., a XV., a XX., a X., a XVII., a XVIII., a XXI., a XIX. és a XXIII. kerületekbe költözni. A legnagyobb keresleti emelkedés a IV. kerületben volt, míg 2016-ban a keresõk csupán 3 százaléka szeretett volna itt ingatlant vásárolni, 2017-re arányuk megduplázódott. 

A külsõ kerületek népszerûségének hátterében a lakáspiaci árak emelkedése áll, ezeken a területeken ugyanis még mindig jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni, és az egyre népszerûbb nagyobb alapterületû ingatlanok gyakrabban fordulnak elõ a város külsõbb kerületeiben.