A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a vezetõ tisztségviselõt kinevezõ gazdasági társaságok pedig a gondatlan ügyvezetésbõl eredõ károk megtérítése iránt léphetnek fel a vezetõ tisztségviselõkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetõség, tipikusan akkor, ha a vezetõ tisztségviselõ elõre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni az adótartozásait, mégsem a NAV, mint hitelezõ, érdekeinek a szem elõtt tartásával jár el. A NAV ilyen irányú aktivitását jól mutatja, hogy 2016 tavaszán több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.

A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemzõ véleménye szerint a NAV által a vezetõ tisztségviselõkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezõk indítottak ilyen eljárást. A Kúria jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy a NAV részletes információkkal rendelkezik a vezetõ tisztségviselõk ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz a NAV még az eljárás megindítása elõtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.

A vezetõ tisztségviselõk is felelõsségre vonhatók

A vezetõ tisztségviselõk az õket megbízó gazdasági társaságok által is felelõsségre vonhatók, ha a NAV ellenõrzése során nem kellõ gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV ellenõrzésre.

„A legtöbb vállalkozásnál nincs eljárási rend az adóhatósági ellenõrzések esetére, nincs kellõen koordinálva és kontrollálva, hogy ki kommunikál a vállalkozás részérõl az adóhatósági ellenõrökkel, és milyen dokumentumokat ad át az adóhatóságnak. Ez azért is veszélyes játék, mert súlyos következményei lehetnek annak, ha az adóhatóság téves vagy hiányos információk alapján hoz határozatot a vállalkozással szemben. Egy ilyen hibát sokszor nehéz vagy lehetetlen a jogorvoslati eljárásban helyrehozni” – mondta el Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdõs és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.

Gyakori hiba, hogy a NAV revizoraival kapcsolatot tartó munkavállaló az ellenõrzés során megalapozatlan, vagy hibás tartalmú nyilatkozatot tesz a revizoroknak, esetleg elmulaszt átadni lényeges dokumentumokat az adóhatóságnak. Ilyen esetben is végeredményben az ügyvezetõ az, aki felelõsségre vonható, mert a vezetõ tisztségviselõ feladata és felelõssége a társaság mûködését megszervezni, és ebbe beletartozik az is, hogy egy NAV ellenõrzés során minden rendben menjen, ne legyen hiba.

Külsõ tanácsadó, szakértõ bevonása segíthet

A kialakult bírósági gyakorlat értelmében a vezetõ tisztségviselõk nem hivatkozhatnak arra, hogy az ellenõrzésük alatt álló munkavállalók nem jól látták el a feladatukat, és arra sem, hogy nem rendelkeztek a tisztségük ellátásához szükséges szakértelemmel. A vezetõ tisztségviselõkkel szemben alapvetõ elvárás, hogy kellõ gondossággal lássák el a feladatukat, amibe beletartozik az is, hogy a társaságot ne érje meglepetésként a NAV ellenõrzése. Ez leghatékonyabban úgy érhetõ el, ha a társaságnál kialakított rendje van az adóhatósággal való együttmûködésnek, és a társaság munkavállalói tisztában vannak azzal is, hogy milyen esetben van szükség külsõ tanácsadó, szakértõ bevonására is.

“Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenõrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövõre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvezõ bizonyítékok felhasználásától” – hivta fel a figyelmet Harcos Mihály.

A jövõ évtõl hatályba lépõ adóeljárási szabályozással még nagyobb hangsúly helyzõdik a vezetõ tisztségviselõk felelõsségére. Jövõre már csak kivételesen lesz lehetõség a NAV ellenõrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyrõl a vállalkozásnak az elsõfokú határozat meghozatala elõtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elõ, az adott tényre nem hivatkozott.

Új tények, bizonyítékok elõadására a bíróság elõtt sem lesz lehetõség, a bíróság jövõ évtõl már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni. Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve elõterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni.

Nehezen kimagyarázható hiba, ha azért büntetik meg a vállalkozást, mert a vezetõ tisztségviselõ az ellenõrzés során nem kellõ gondossággal járt el. Éppen ezért a vezetõ tisztségviselõknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük, mert míg egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás mûködésében bekövetkezett hibák miatt a vezetõ tisztségviselõk kerülnek felelõsségre vonásra, addig az új adóeljárási szabályok jelentõsen korlátozzák a NAV ellenõrzés során elkövetett hibák kijavításának lehetõségeit.