Két éve vált slágertermékké a vezetõ tisztségviselõk felelõsségbiztosítása
2016.04.07
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelõtti hatályba lépése óta többek között a társaságok vezetõ tisztségviselõire vonatkozó felelõsségi szabályok is megváltoztak. Különösen nagy visszhangot kapott a törvény 6:541-es szakasza. mely szerint a cégek vezetõ tisztségviselõi harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek. Sok jogértelmezés szerint ezzel a szabállyal a vezetõ tisztségviselõk felelõssége drasztikusan megnõtt. Nem csoda, hogy a változás nyomán jelentõsen megugrott az érdeklõdés a vezetõ tisztségviselõk felelõsségbiztosítása (D&O) iránt. A piaci folyamatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) összegezte a piacvezetõ biztosítók és a tagságába tartozó közvetítõk tapasztalatai alapján.

A terület három piacvezetõ biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli. Tapasztalataikat 2014. március 15 óta hatályos új szabályozás hatásairól az alábbi szempontok alapján foglalhatjuk össze:

  • Elsõsorban a kkv-k pezsdítették a piacot – A vezetõ tisztségviselõk felelõsségbiztosítását korábban fõként nagyobb, elsõsorban multinacionális hátterû cégek kötötték a hazai piacon, jellemzõen anyavállalati programbiztosítás keretein belül. A jelentõs sajtónyilvánosságot kapó, és a közvetítõk által is felkapott D&O 2014-ben vált szélesebb körben is ismertté a kis- és középvállalatok szélesebb körében. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3 300 ilyen szerzõdést kötöttek, melyek átlagdíja a kisebb (jellemzõen 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerzõdés született, és ez az érték tekinthetõ a következõ években is egyfajta egyensúlyi szintnek.
  • A díjszint nem csak a mérettõl, hanem a tevékenységtõl is függ – A biztosítás díjszintje alapvetõen a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétõl függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzõen az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítõk, könyvelõk és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzõk.
  • Több biztosító lépett a piacra – A korábban két szereplõ által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzõen 100-200 millió forintos limittel rendelkezõ szerzõdések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerzõdések.
  • Termékfejlesztés – A legnagyobb szereplõk korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 elõtt a D&O szerzõdések jellemzõen egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzõen valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény, stb.), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

A D&O biztosítások néhány fontos jellemzõje
A vezetõ tisztségviselõk felelõsségbiztosítása fõként a jelenlegi és jövõbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelõ bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezetõ nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenõleges hatály is igényelhetõ, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerzõdés pillanatában a káresemény nem volt még ismert. Hasonló módon van lehetõség utófedezet vásárlására is, amely a felelõsségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított idõszak alatt történt.

A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelõsségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezetõ tisztségviselõ személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bûncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minõsíthetõ.