A Nemek egyenlõségéért: nehéz küzdelem címmel kiadott, a 2015-ös statisztikai adatokra alapozott, több mint 300 oldalas tanulmány szerzõi rámutattak: a nemi egyenlõtlenség a társadalmi és gazdasági élet minden aspektusát áthatja, és kivétel nélkül minden országot érinti. Még az OECD-tagállamokban is a teljes munkaidõben foglalkoztatott nõk átlagban 14,3 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, alig változott az arány a 2010-ben mért 14,6 százalékhoz képest.

Az OECD-tagállamokban a 25-34 éves korosztályban a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ nõk száma 11,9 százalékponttal haladja meg a férfiakét. Ugyanakkor a 15-64 éves korosztályban a munkaerõpiaci részvételben a férfiak aránya 12,2 százalékponttal magasabb, a vállalati vezetõk körében pedig 37,7 százalékpont a különbség a férfiak javára.

Az öt évvel ezelõtti, 2012-es tanulmányban az OECD-tagállamok kijelölték a nemek közötti egyenlõtlenségek három legfontosabb témakörét: a nõk elleni erõszak, a férfiak és nõk fizetése közötti jelentõs különbség, valamint a fizetéssel nem járó munka, például a háztartási munka, egyenlõtlen megosztása. Számos ország kiemelten kezeli ezeket a kérdéseket, a legtöbben a nõket sújtó erõszak ellen léptek fel, de egyes országok tettek intézkedést annak érdekében is, hogy több nõ kerüljön az állami és magánszektorban vezetõi posztokra.

Bizonyos elõremozdulás történt a tanulmány szerint. A legtöbb OECD-tagállamban erõsebb törvények és szabályok vonatkoznak a munkahelyi zaklatásokra. Több országban, köztük Ausztráliában, Németországban, Olaszországban, Japánban, Mexikóban és Nagy-Britanniában lépéseket tettek annak érdekében, hogy a lányokat nagyobb arányban bátorítsák a reáltantárgyak (természettudományok, technika, mérnöki tudományok és matematika) választására, a fiúkat pedig az oktatás és az egészségügy felé terelik.

"Minden országnak megvan a maga nehézsége a nemek közötti egyenlõség megteremtésében. Az igazi áttörés eléréséhez meg kell változtatnunk az állami politikákat a sztereotípiákkal, a hozzáállással és a magatartással együtt" - mutatott rá Miguel Ángel Gurría, az OECD fõtitkára a szerdán kiadott tanulmányban.

Az utóbbi évtizedekben egyre több nõ vállalt munkát, de az összes OECD-tagállamban nagyobb eséllyel indulnak a férfiak a munkaerõpiacon. A nõk nagyobb valószínûséggel dolgoznak részmunkaidõben, kevésbé valószínû, hogy vezetõ tisztségbe kerüljenek, gyakrabban éri õket faji megkülönböztetés és kevesebbet keresnek. Kevésbé valószínû, hogy nõk vállalkozást nyissanak, és a nõk által vezetett vállalkozások a férfiakénál általában kevesebb bevételt termelnek. Az anyaság jelentõsen mértékû negatív hatást gyakorol a nõk munkaerõpiaci részvételére, fizetésére és szakmai elõmenetelére.

Az OECD szakértõi szerint a nemi egyenlõség megteremtése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Ha 25 százalékkal csökkenteni tudják a nõk és a férfiak munkaerõpiaci részvételi aránya közötti különbséget, az 1 százalékponttal emelheti az OECD-országok gazdasági növekedését a 2013-2025-ös idõszakban, ha pedig meg tudják felezni, akár 2,5 százalékpontos GDP-többletet érhetnek el. Ha a vállalkozók száma kiegyenlítõdik a férfiak és a nõk között, a globális GDP 2 százalékkal, 1500 milliárd dollárral ugorhat meg.

Magyarországon a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk 60,4 százaléka nõ, de a reáltudományos, matematikai és informatikai diplomák terén csak 37 százalékos a nõk aránya. A munkaerõpiaci részvétel terén 13,1 százalékpont, a vállalkozásoknál pedig 5 százalékpont a különbség a férfiak javára. A parlamenti képviselõk között a nõk részaránya 10,1 százalék, ennél csak Japánban kisebb, 9,5 százalékos - áll a tanulmányban.