May a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió interjúmûsorában a mûsorvezetõ kérdésére, hogy miként szavazna, ha újabb referendumot tartanának az EU-tagságról, kitérõen azt mondta, hogy "feltételezésekre alapuló kérdésekre" soha nem válaszol. A konzervatív párti brit kormányfõrõl közismert, hogy a tavaly nyári népszavazás kampányában a bennmaradást pártoló tábor tagja volt. Az LBC rádió mûsorában meg is erõsítette, hogy a referendumon - amelyen a résztvevõk szûk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - õ a bennmaradásra szavazott.

"Annak idején jó okkal tettem így, de a körülmények változnak" - fogalmazott, hozzátéve: a feladat most a Brexitrõl, vagyis a brit kilépésrõl hozott népszavazási döntés végrehajtása. A mûsorvezetõ megismételt kérdésére, hogy ha "ma" tartanának egy újabb népszavazást, azon hogyan voksolna, Theresa May indulatosan kijelentette, hogy "mondhatnám azt is, hogy a bennmaradásra szavaznék, de azt is, hogy a kilépésre, csak azért, hogy adjak valamilyen választ erre a kérdésre". Nyomatékosan, kétszer is elmondva hozzátette, hogy nem lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. "Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a Brexitet, és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból" - mondta a rádiómûsorban a brit miniszterelnök.

Theresa May idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerzõdés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválásának bejelentése el is indította - a Brexit-folyamatot. Az 50. cikkely alapján a brit EU-tagság alapesetben a távozási szándék bejelentése után két évvel szûnik meg. London és az EU azonban köthet olyan kilépési szerzõdést, amely ennél korábban hatályba lép, de a kilépési feltételekrõl szóló tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével a két évben meghatározott idõtávlaton túl is meghosszabbíthatók. Így a brit EU-tagság elvileg 2019 márciusa elõtt, illetve utána is megszûnhet.