A kutatásban a gazdasági teljesítmény, a kutatás-fejlesztés, a kulturális élet, a közlekedés fejlettsége és az élhetõségi mutatók alapján összesen 30 nagyvárost értékeltek, ezek között 15 európai központ szerepelt, Közép Európából egyedül Bécs. 31. városként vizsgálta az Otthon Centrum Budapestet.

Egy „lyuk” Londonban – 3 szobás lakás Berlinben és Budapesten

A legdrágább városok a világ nagy pénzügyi központjai, New York (Manhattan) és London, ahol átlagosan havonta 14-15 ezer forintnak megfelelõ dollárt, illetve fontot kell fizetni a lakás egy négyzetméterére. Havi négyzetméterenként 13-14 ezer forintnak megfelelõ bérleti díj sávban található Zürich, San Francisco, vagy olyan világvárosok, mint Hong Kong vagy Párizs. A lista „végén”, a legkedvezõbb bérleti díjakkal jellemezhetõ Isztanbul, Berlin, illetve a távol-keleten Sanghaj, Peking és Szöul is. Az ismertebb európai fõvárosok, Bécs, Brüsszel vagy Amszterdam a középmezõnybe tartoznak. Ezzel szemben Budapesten ennyi pénzért egy átlagos albérletért havonta 1900-3700 forint/mn fizetnek az elhelyezkedés függvényében – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetõje.

Európában az átlagos havi, egy négyzetméterre vetített bérleti díj szintje Berlinben és Isztanbulban hasonlít leginkább a budapestihez. Bécsben, Frankfurtban átszámítva 4100-4200 Ft, Brüsszelben 5000 Ft, Amszterdamban, Koppenhágában közel 7000 Ft, a legdrágább városokban, például Londonban, vagy Párizsban 12-14 ezer Forint az egy négyzetméterre vetített lakásbérleti díj havonta.

A felmérés adatait alapul véve az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy 200 ezer Ft/hó bérleti díj hány négyzetméteres lakásra elegendõ a felmért városokban. Ezt összevetve az Otthon Centrum albérleti statisztikájával az látható, hogy ezért, az itthon már komolyabb összegnek számító, havi összegért Zuglóban és néhány külsõ pesti kerületben, így pl. a XVI. vagy a XX. kerületben 80-90 m2-es lakás,a frekventált belsõ pesti kerületekben (a VI, VII, VIII., IX. kerületben) már csak 73-78 m2, Budán a II. és XI. kerületben pedig 73-74 m2-t bérelhetünk. A 2017 január-szeptember között megkötött albérleti szerzõdések adatai alapján a legdrágább fõvárosi kerületekben 55-70 m2 körüli lakást kapunk ennyiért.

A jelentõsebb európai központokban azonban ennél is kisebb lakások bérlésére futja ebbõl az összegbõl. Bécsben csak 47,6 m2-t, Amszterdamban egy nem egészen 30 négyzetméteres garzont, Párizsban Londonban, Zürichben pedig lakást nem, csak egy szobát (14-15 m2-t) kapunk ennyi pénzért.

Az idei év elsõ három negyedévében kiadott lakásainak adatait a tavalyi év egészének átlagához viszonyítva a legnagyobb mértékben az elsõ kerületben emelkedtek a bérleti díjak, míg a legdrágábbnak számító belsõ pesti kerületekben stabilizálódni látszik az albérlet-piac. Az átlagár és az árnövekedés tekintetében is stabilan tartja pozícióját a XIII. kerület, míg Budán a II. és a XI. kerület a legnépszerûbb albérlet szempontjából. Budapest nemzetközi összevetésben Berlinnel, Isztambullal és néhány távol-keleti metropolisz árszintjével vetekszik, viszonylag olcsónak mondható. Frankfurtban, Bécsben az átlagos budapesti bérleti díj közel dupláját kell fizetni, a legdrágább kerületek átlagához képest is 10 százalékkal drágább a lakásbérlet, míg Amszterdam, Koppenhága vagy a svájci nagyvárosok bérleti díja többszörösei a fõvárosi albérleti díjaknak. Európán túl kitekintve a hazai bérleti díjakhoz leginkább a távol-keleti nagyvárosok, Peking, Sanghaj és Szöul bérleti díjai hasonlítanak, ahol átszámítva 2500-3000 Ft egy négyzetméter bérleti díja. A felmérésben szereplõ legdrágább városrész, New York Manhattan negyede, ahol havonta több, mint 15 ezer forintnak megfelelõ dollárt kérnek egy lakásnégyzetméterért havonta.