Az elmúlt öt évben tartósan, átlagosan 4,5 százalékkal nõtt a biztosítási piac, a tavalyi és idei elsõ fél évben a bõvülés 6 százalék feletti volt - mondta a jegybanki vezetõ. A növekedés "motorját" adó vagyonbiztosítási ágnak köszönhetõen az év végére a teljes piac díjbevétele megközelítheti az ezermilliárd forintot, ami új történelmi csúcs lenne.
Kandrács Csaba kifejtette: miközben az élet-ágban pár éve újból nõ a nagy szereplõk aránya, koncentrálódik a piac, a nemélet-ági díjbevételeken egyre több biztosító osztozik. Kivételt a lakossági vagyonbiztosítások, kiemelten a lakásbiztosítások jelentenek, ahol a piacvezetõ öt biztosítóhoz folyik be a díjak közel 90 százaléka.
A kgfb-piac az elmúlt évek díjkorrekciói révén stabilizálódott, az üzletág már "el tudja tartani magát" - fogalmazott a jegybank ügyvezetõ igazgatója. A naptári díjévfordulós rendszer megszûnése nyomán már csak az ügyfelek 39 százaléka újítja meg szerzõdését az év végén. A "gyengülõ kampányhatás" azzal is járhat, hogy sok ügyfél a korábbihoz képest kevésbé tekinti át a piacon elérhetõ ajánlatokat, s nem tudatosan dönt arról - mutatott rá Kandrács Csaba.
A lakásbiztosításoknál a mintegy 4,4 millió otthon közül hozzávetõleg 3,2 millió rendelkezik lakásbiztosítással. Ezek és az új lakások esetében ma a biztosításközvetítõk révén évi mintegy 109 ezer darab lakásbiztosítást kötnek az ügyfelek. Kandrács Csaba hangsúlyozta: ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót, még akkor is, ha más piaci szereplõnél jobb minõségû szolgáltatást és kedvezõbb tarifát kaphatna. Az MNB szerint a verseny élénkítését, illetve a lakásbiztosítási termékeknek a jobb összehasonlíthatóságát a biztosításközvetítõk akár a mainál is erõsebben támogathatnák.
A biztosításközvetítõk száma a válság elõtti 42 ezer alkuszhoz képest 30 ezernél stabilizálódott, míg az alkuszok, többes ügynökök által közvetített új szerzõdések díjbevétele 2016-ban meghaladta a pénzügyi válság elõtti szintet, azaz közvetítõi piac hatékonyabbá vált. A közvetítõk több mint 63 milliárd forintos tavalyi jutalékbevétele is történelmi csúcsot jelent - húzta alá az ügyvezetõ igazgató. A biztosítói termékpaletta kínálatából az alkuszok, többes ügynökök egyelõre 2-3 biztosítót részesítenek elõnyben. Mind az életági, mind a vagyonbiztosítási értékesítésük felét ugyanis tavaly mindössze ennyi társaság biztosításaiból válogatták, noha a tágabb választék élénkíthetné a versenyt. Hamarosan olyan új, Európa-szerte egységes szabályok lépnek életbe itthon is a biztosítások értékesítésénél, amelyek segítik az ügyfelek felelõs döntését a megfelelõ konstrukció kiválasztásában - mondta a jegybanki vezetõ.
A legfeljebb 3 oldalas uniós életbiztosítási termékismertetõ (Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum - KID) nem jelent nagy változást itthon, mivel számos, az átláthatóságot erõsítõ lépés történt az MNB kezdeményezésére bevezetett etikus koncepcióval. Kandrács Csaba hozzátette: jövõ év februárjától kell alkalmazni itthon a biztosítási értékesítésrõl szóló irányelvet (IDD) is. A hazai biztosítási törvény erre vonatkozó módosításának parlamenti vitája rövidesen megkezdõdik.
Az IDD egyebek közt a nem-életbiztosításoknál is egységesített írásos ügyfél-tájékoztató dokumentumot követel meg. A befektetési jellegû biztosításoknál pedig 2018 januárjától külön ügyfélanalízist is készíteni kell. Azt szeretnék elérni, hogy a biztosítás összhangban legyen az ügyfél igényeivel, kockázattûrõ képességével és pénzügyi tájékozottságával - mutatott rá Kandrács Csaba. Az IDD következtében a jövõben a biztosításközvetítõknek a biztosítás megkötése elõtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák õket a szerzõdésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítõi összeférhetetlenségre, megfelelõ képzettséget és folyamatos képzést ír elõ a közvetítõknek - összegezte az MNB ügyvezetõ igazgatója.