Az internet elterjedésével és a világot alapjaiban megváltoztató információs robbanással teljesen átalakult az is, amit a biztonságról gondolunk. Nem véletlen, hogy az EU éppen most döntött úgy, hogy szigorít az adatvédelmet érintõ szabályokon: a 2018. május 25-étõl alkalmazott általános rendelet várhatóan jelentõs változásokat hoz majd, a célja pedig nem más, mint egyesíteni és megerõsíteni az unión belül a magánszemélyek adatainak védelmét.
Aki nem készül fel idõben, nagyot veszíthet
A rendelet a lehetõ legnagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot követeli meg az adatkezelõ cégektõl, és elvárja, hogy a teljes adatkezelési folyamat transzparens legyen, különös tekintettel a fogyasztók tájékoztatására. Ezt bármilyen technológia vagy belsõ szabályozás fejlesztésekor vagy bevezetésekor már a tervezés fázisában szem elõtt kell tartani. Emellett elvárja, hogy egy szervezet csak annyi és olyan adatot kezeljen, amilyet és amennyit szükséges, és csak addig, amíg szükség van rá.
Még nem késõ elkezdeni a felkészülést, ha azonban ezt elmulasztjuk, és sérül a felhasználóink adatbiztonsága, akár a bevételünk 4%-a is bánhatja. A Ponemon Intézet 2013-as kutatása szerint az adatokkal való visszaélés átlagos vállalati költsége ráadásul nem kevesebb, mint 3,5 millió euró évente. A jogtalan információszerzéshez azonban nem feltétlenül van szükség jól szervezett kibertámadásra: az is elég, ha nem védjük megfelelõen eszközünk képernyõjét.
Az irodában sem vagyunk biztonságban
Bizalmas információk, jelszavak, szakmai titkok: nemcsak a nyilvános helyeken, hanem a munkahelyünkön is áldozattá válhatunk. Sokan nap mint nap tapasztalják, hogy illetéktelenek néznek rá a válluk fölött a monitorjukra, vagy a telefonjuk kijelzõjére: a Ponemon Intézet 3M által szponzorált felmérése szerint a megkérdezettek 69%-a vallotta, hogy a vizuális adatvédelme sérült a munkahelyén. A kutatás arra is rámutat, hogy bár az alkalmazottak 59%-a dolgozik rendszeresen az irodán kívül, csak 21%-uk figyel oda a vizuális adatvédelemre. Sokan közülük érzékeny információkat (pl. bankkártyaadatokat, TAJ-számot, jelszavakat) is megjelenítenek eszközeiken nyilvános helyen, ami különösen nagy kockázattal járhat.
A Ponemon Intézet globális kísérlete, amelyet a 3M megbízásából szervezett, bizonyította, hogy bizalmas adatok egy egyszerû irodai séta során is könnyedén begyûjthetõek, a vállalatok pedig nincsenek megfelelõen felkészülve a vizuális hackerekre. A kísérlet során Kínától kezdve Németországon át az USA-ig 8 országban próbáltak meg beépített emberek vállalatok irodáiban sétálgatva, a képernyõket és a dokumentumokat nézegetve bizalmas információkat szerezni. Hihetetlen, de az esetek 91%-ában sikerült információt szerezniük, a próbálkozások közel felében kevesebb mint 15 perc alatt.
Az egyik legnagyobb veszélyforrást a munkavállalók gépének képernyõje jelentette, a megszerzett bizalmas információk 52%-át ugyanis innen sikerült lelesni. Ráadásul az így elért adatok 27%-a bejelentkezési vagy pénzügyi jellegû információ, illetve bizalmas dokumentum volt. El lehet képzelni, milyen komoly következményekkel járhat az egészségügytõl kezdve a pénzügyön és az oktatáson át az állami szektorig, ha ilyen módon bizalmas adatok szivárognak ki, ezért a vállalatok felelõssége, hogy ezt elkerüljék.
Erre is létezik hatékony megoldás
Néha a legegyszerûbb trükkök bizonyulnak a leghatékonyabbnak: azon túl, hogy jobban odafigyelünk, hol és mikor nyitunk meg érzékeny információt tartalmazó oldalakat vagy dokumentumokat, praktikus és hatékony megoldást jelenthetnek az e téren piacvezetõ 3M™ betekintésvédelmi szûrõi. Speciális optikai technológiájuknak köszönhetõen szembõl tökéletesen látjuk, amivel éppen dolgozunk, azonban a fólia a 30°-os oldalszöget elérve feketévé válik, illetve a 60°-nál nagyobb látószögû oldalsó nézeteknél hatékonyan takarja a képernyõt. A fóliák emellett a fizikai sérülés és a képernyõ-tükrözõdés ellen is védenek, így hatékonyabban koncentrálhatunk a munkánkra. Ha szeretné megelõzni a bajt, szerezze be már most a 3M betekintésvédelmi szûrõit vállalata számára!