Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az elsõ félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az elsõ félévben mint egy évvel ezelõtt. - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzésébõl, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

Erõsödik a vidéki lakáspiac
“A legfrissebb adatokból látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombõvülést. Ez részben köszönhetõ annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken. Másfelõl a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezõk 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerûbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fõvároson kívüli lakások piacát. Balogh László kiemelte, hogy a befektetõk térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok. “Azok a befektetõk, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal. Nekik két lehetõségük maradt: hitelt vesznek fel vagy pedig másik városban vásárolnak alacsonyabb áron.” - tette hozzá. Balogh László rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlásoknál a népszerû nagyvárosokban és a Budapesten elérhetõ hozam között alig van eltérés. “Emellett egy érdekes kettõsség is látható. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetõk érdeklõdnek, akik személyesen is kötõdnek az adott városhoz. Ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklõdõk.” - fogalmazott a szakember a lakópark.ingatlan.com adataira hivatkozva.

Árkörkép: hatalmasak a különbségek
A KSH adatai szerint 2014 elõtt a fõvárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nõtt. Az ingatlan.com elemzése szerint a kínálati lakásárakban is hasonlóan nagy a szakadék. Budapesten például 524 ezer forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben - például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban - átlagosan legalább 700 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Vannak olyan városrészek is - többek között a XXIII. és XXI. kerület - ahol 350 ezer forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.

A fõvároson kívül jóval kedvezõbbek az árak: a közép-magyarországi régióban található városokban 318-343 ezer forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220-267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139-247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét.