A tisztességes adózóknak ugyanolyan bonyolult marad az adózás, mint eddig volt

„Az adózás rendjérõl szóló módosítási javaslatok nem teszik könnyebbé az adózási adminisztrációt a jóhiszemû adózók számára.” –mondta el Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a múlt héten megjelent kormányzati hírek kapcsán. Nem változik az adónemek száma, a bevallások határideje és módja, vagyis semmilyen érdemi egyszerûsítést nem tapasztal majd a vállalkozások többsége.

A törvényjavaslatok csak néhány ponton egyszerûsítik a vállalkozók életét. Ezek az intézkedések azonban a tisztességes adózókra semmilyen hatással sincsenek. Elsõsorban az adóelkerülõ adózóknak fog kedvezni az is, hogy ha lemondanak az adóhiány fellebbezésérõl, mert akkor csak a kiszabott adóbírság felét kell megfizetniük. Érdemi könnyebbséget az sem jelent, hogy valamennyi adónem esetében elektronikusan lehet kapcsolatot tartani az adóhatósággal, mert gyakorlatilag a vállalkozások esetében ez már eddig is így volt. Az új vállalkozások fél évig tartó mentorálása lehet jó is, de helyette Zara László szerint a cégalapítás elõtti tanácsadásra lenne szükség.

Az pedig, hogy a jövõben eseti meghatalmazással bárki eljárhat egy vállalkozó nevében, kifejezetten kockázatos, és könnyen az adózó kárára fordulhat. Hiszen így nem biztos, hogy megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ személy fogja ellátni az adózók képviseletét, vagyis végsõ soron a hatóság kerülhet elõnybe. Az egyesület a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis elõírnák az adózó számára az ellenõrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenõrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Tiltakozik az Adótanácsadók Egyesülete az ellen is, hogy a vállalkozó, az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenõrzési jegyzõkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre, vagy új bizonyítékra hivatkozzon.

Az viszont valóban jó irány, hogy az adóellenõrzés idõtartama a jövõben nem haladhatja majd meg a 365 napot, melybe a kapcsolódó vizsgálatok is beleszámítanak. Mindez azonban csak akkor érne valamit, ha a 365 napos adóellenõrzési korlát jogvesztõ határidõvé válna, és az adóhatóság számára is jogi, anyagi következményekkel járna ennek túllépése. Tagadhatatlan egyszerûbb lesz az ügyvédi irodák helyzete is, ha kiterjesztik rájuk a kisadózók adózását, vagy a sportvállalkozásoké, ha felmentést kapnak az vállalkozást terhelõ ekho fizetése alól, melyek önkényes és igazságtalan változások; érthetetlen, hogy miért pont ezek a csoportok részesülnek különleges adóelbánásban.