Az Egészségügyi Világszervezet új közegészségügyi taxonómiát tett közzé a légúti kórokozókkal kapcsolatos közösségi tájékoztatáshoz, az infodémia kezeléséhez szükséges egyéb hasznos eszközökkel együtt.

A közegészségügyi taxonómia a közösségi tájékoztatáshoz olyan struktúrát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi az elemző számára, hogy az adatokat egy keresési stratégiához igazítsa, hogy jobban megértse, hogyan változik a közbeszéd egy adott közegészségügyi témával kapcsolatban. A WHO szerint a taxonómia segíthet az információk rendszerezésében és feltérképezésében, hogy támogassa az infodémiai meglátások azonosítását. A WHO a Covid-19 és az mpox esetében közegészségügyi taxonómiákat dolgozott ki és vezetett be.

Most, a WHO új, a légúti úton terjedő kórokozókra összpontosító, az új fenyegetésekre való felkészültség és ellenállóképesség kezdeményezésével összhangban, új taxonómiát dolgoztak ki a légúti kórokozókkal kapcsolatos közösségi tájékoztatáshoz. Ez a taxonómia tágan értelmezi a vírusos, bakteriális és gombás kórokozókat az ok, a betegség, a beavatkozás, a kezelés és a tájékoztatás öt taxonómiai témakörében. Az új jelentés részletesen ismerteti a taxonómia kialakítását, és tanácsokat ad azoknak az elemzőknek, akik be kívánják építeni azt a munkájukba.

Ez a taxonómia kiegészíti a WHO infodémia-menedzsment csoportja által a közelmúltban a világjárvány tervezésének támogatására létrehozott egyéb eszközöket, köztük a taxonómia kidolgozásával és más infodémiai témákkal foglalkozó OpenWHO képzési modulokat, illetve a WHO korai, mesterséges intelligencia alapú közösségi figyelő eszköz platformján található új légúti kórokozó portált, melyet 2020. decemberében indítottak el, hogy segítsen megérteni a lakosság aggodalmát a világjárvány idején.

A platform egy közegészségügyi taxonómiát használ az online forrásokból, például a közösségi médiából, hírcikkekből és blogokból származó tartalmak kategorizálására, és valós időben mutatja be azokat. A Covid-19 világjárvány során több mint 100 millió bejegyzést elemeztek, így az infodémia irányítói, az egészségügyi hatóságok és az elemzők betekintést nyerhettek a lakosság körében zajló beszélgetésekbe, aggodalmakba és félretájékoztatásba, ami segítette a válaszlépések megalapozását.