Egyre több cég panaszkodik a megfelelõ munkaerõ megszerzésének és megtartásának a nehézségeire, s az év vége felé, a jövõ évi kiadások tervezésekor egyre jobban elõtérbe kerülnek ezek a szempontok. Talán ennek is köszönhetõ, hogy azok a biztosítások, amelyek a munkáltatói gondoskodás üzenetét sugallják a dolgozók felé, mind inkább helyet kapnak a vállalati cafeteriákban. „A legfrissebb kutatásunk szerint a biztosítás a fix juttatások között egyre népszerûbb: míg 2015-ben a válaszadók 13 százaléka kínált biztosítást a választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, idén pedig 27 százalékra ugrott” – mondja Fata László cafeteria-szakértõ. Másfelõl pedig a fix és a választható juttatások között is elõforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány és az iskolakezdési támogatás után a negyedik helyet foglalja el.

Az élet-, baleset-, és betegségbiztosításoknál, azaz együttesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény szerinti kockázati (személy)biztosításoknál a szolgáltató a biztosítottat ért szerzõdéses esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkeztekor teljesít. Elterjedt változat, hogy a munkáltató csoportos kockázati biztosítást köt, ami klasszikus baleset- és életbiztosításokat jelent - tehát ha például eltöri a kezét a munkavállaló, akkor a biztosító fix összeget fizet. Népszerûek még a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások is; ezeknél a biztosító nem pénzt fizet, hanem a szerzõdés szerinti keretek között fedezi az egészségügyi szolgáltatás költségét. Vagyis a megbetegedett dolgozó adott esetben magánorvosi ellátást kap, és megvan az az élménye, hogy kiemelt szolgáltatásban részesítette munkaadója.

Csoportos balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendû mûtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. Ráadásul az Szja-törvény béren kívüli juttatások, adómentes juttatások esetén nem tesz különbséget az adózás mértékében aszerint, hogy cafeteriában választva vagy fix juttatásként adja ezt a munkáltató. Biztosításnál az az adózási szabály, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adhat a munkáltató kockázati biztosítást bármely dolgozójának – jövõre ez már több mint negyvenezer forintos felsõ határt jelent. A biztosítási díj pedig a vállalkozás érdekében felmerülõ költségként számolható el.

Jelenleg az egyénileg és a munkáltatók által kötött kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladja a hatszázezret és hasonló nagyságrendû az önálló balesetbiztosítások száma is, miközben a nem életbiztosítások kiegészítõ elemeként megkötött betegségbiztosításokból még igen kevés van. További probléma, hogy az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is jóval alatta marad az érzékelhetõen hatékony segítségnyújtás szintjének. A statisztikák szerint, ha valaki eltávozik a családból, a közeli hozzátartozók általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat. Célszerû lenne tehát a biztosított három éves jövedelmének megfelelõ, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A MABISZ ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy felelõtlenül nem szabad rábólintani egyetlen konstrukcióra sem. Sokféle konstrukció létezik a magyar biztosítási piacon. Megtalálhatóak a csomagtermékek éppúgy, mint az egyéni igények szerint, fedezetként összeválogatható módozatok. „Azonban az utóbbihoz elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk, mire is szeretnénk biztosítási védelemmel rendelkezni. Ennek meghatározásában a biztosításközvetítõk hathatós segítségünkre tudnak lenni”, tanácsolja Farkas Patrícia, a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási Tagozatának elnökhelyettese. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosítók nem minden baleset után kötelesek szolgáltatást teljesíteni. Tipikus példa erre, ha az incidenst jogellenesen és súlyosan gondatlanul a biztosított okozta, például a közlekedési szabályok áthágásával. A szerzõdésekben lehetnek más kizárási esetek is, mint például az egyes sporttevékenységek vagy a tiltott helyen való fürdés. Vagyis a szerzõdést alaposan el kell olvasni.

Csoportos biztosítások esetén gyakori gond az is, hogy a szerzõdésben rögzített esemény bekövetkeztekor az érintett elfelejtkezik a szolgáltatás meglétérõl – a menedzsment hatékony kommunikációval segíthet ezt elkerülni. A tapasztalatok szerint igénybevétel esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került. Márpedig a felmérések alapján a vállalati juttatásoknál elsõdleges fontosságú a rendszer költséghatékonysága, valamint a kiszámíthatóság és a dolgozói elégedettség növelése a munkaerõ megszerzése és megtartása érdekében.