Míg az országos átlag 26 százalék, addig a 18 és 29 év közöttiek 41 százaléka, a 30 és 39 év közöttiek 39 százaléka használ vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítõ, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat, derült ki a Századvég által, a MABISZ megbízásából készített közvélemény-kutatásból. A szeptemberben folytatott, 1000 fõs reprezentatív megkérdezésben a 18-39 közötti válaszadók kétharmadának tetszett a rugalmas, pár napra köthetõ vagyonbiztosítás, 56-59 százalékuk pedig a mobil-applikációval köthetõ lakásbiztosítás iránt mutatott érdeklõdést. Ezzel összefüggésben a fiatalabbak minden biztosítástípus esetében jóval gyorsabb ügyintézést várnak el.
A felmérésbõl is kitûnt azonban, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyû megszólítaniuk. „Az éppen csak felnõttkorba lépõ, esetleg pályakezdõ fiatalok gyakorlatilag alig találkoznak a biztosítókkal, nincsenek tisztában az elérhetõ konstrukciókkal, sem azok költségeivel. Ezért kell a jövõben még nagyobb figyelmet fordítani erre a generációra” – emeli ki Molnos Dániel, a MABISZ fõtitkára. A szövetség ezzel összhangban hirdette meg az érintettek körében a fiatal nemzedéket megcélzó, hatékony biztosítói stratégiára vonatkozó esettanulmány versenyét. A Case Solvers céggel közösen lebonyolított, „Biztosítsd Be Magad” pályázati fordulóiban kétfõs csapatok mérhették össze a tudásukat. Az elsõ fordulóban egy online kérdéssort válaszoltak meg, majd egy esettanulmány formájában kellett meggyõzniük a biztosítási szektor vezetõibõl és szakembereibõl álló zsûri tagjait elképzelésük helyességérõl. A 82 induló csapatból végül Czigony Claudiának és Juhász Blankának az online marketing és az oktatás ötletes megoldásaira épülõ pályázata érdemelte ki a mintegy 1.000.000 Ft. összértékû, repülõjegyet és GoPro kamerát tartalmazó fõnyereményt.
A pályamunkákból, miként a felmérésbõl is jól kirajzolódott, hogy ebben az életszakaszban még csak kevesen mondhatják magukat anyagilag függetlennek, a többség nem rendelkezik önálló egzisztenciával, így a pénzügyekhez kapcsolódó döntéseket sem õk, hanem jellemzõen a szülõk hozzák meg. Lényegében a munkába állás pillanata az elsõ olyan pont, ahol egyáltalán felmerül a hosszútávra szóló biztosítások lehetõségének gondolata - sokak esetében azonban ez meg is marad elméleti szinten. A fiatalok ugyanis ekkor találkoznak elõször egy olyan összetett szolgáltatással, amelynek értelmezése jellemzõen más generációknak is problémát okoz. Ez bizonytalanságot, és gyakorta a biztosítási döntés határozatlan idõre történõ elhalasztását eredményezi. A megoldás elvileg adja magát: minél több és minél gyorsabban elérhetõ információval kellene ellátni a gyakran digitális bennszülöttnek titulált generáció tagjait. A tapasztalatok szerint azonban az információbõség kontraproduktív, csak fokozza a célcsoport bizonytalanságát és a biztosításokkal kapcsolatos szkepticizmusát. „30 másodperc. Maximum” – mondja Czigony Claudia arra a kérdésre, hogy milyen hosszú videókkal lehet elérni õt és társait a You Tube-on. „Három-négy perces videókat egész egyszerûen nem nézünk meg, mi ennél türelmetlenebb népség vagyunk” – teszi hozzá Juhász Blanka.
Mint az a többi pályamunkából is kitûnt, az Y nemzedék eléréséhez irányított kommunikációra van szükség, egyszerû és lényegre törõ magyarázatokkal, hiteles figurák elõadásában, ismerõs csatornákon. Mivel pedig élet- illetve nyugdíjbiztosítás esetén ez a korosztály is jellemzõen a személyes kapcsolatot részesíti elõnyben, egy olyan fiatal értékesítõ csapat, amely megtalálja velük a hangot, nagy értéket jelenthet a biztosítóknak.