„Immár negyedik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihetõ át a következõ évre. Ez kortól függõen 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetõje. – Ez az átviteli lehetõség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok idõarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket.”

Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek idõszerû átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidõszak miatt érdemes elõre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt” szabadságok kiadását mely idõszakra idõzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal elõre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.

Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?
Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretébõl mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony elsõ 3 hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban köteles kiadni.

Ezért a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerû az alábbiakra figyelniük:
• A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kivehetõ szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.
• A munkavállaló által kijelölhetõ 7 munkanapnyi szabadság kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni a munkáltatója felé. Ellenkezõ esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.
Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás idõpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.

Mikor „csúszhat át” mégis a szabadság kiadása a következõ évre?
A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú elõírása alól is létezik néhány kivétel:
• A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetõk a következõ évre, ám ezekkel a feltételekkel is csupán a tárgyévet követõ év december 31-éig adhatóak ki.
• Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követõen kezdõdik, az adott idõszakra járó tárgyévi szabadság a következõ év március 31-éig adható ki.
• Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadság kiadását, az ok megszûnését követõ 60 napon belül kell megkezdeni a kiadást. Ilyen ok leggyakrabban a keresõképtelenséget jelentõ betegség vagy gyesrõl való visszatérés szokott lenni.
• Ha pedig a szabadság kivétele már tárgyév végén megkezdõdött, akkor tárgyévet követõ évre átnyúlóan 5 munkanap szabadság átvihetõ, mert a jogszabály ezt az átnyúló szabadságot is tárgyében kiadottnak tekinti.