Erõn felül teljesít a magyar kormány nyugdíjügyben?
2017.11.23
A kormány idén kiegészítõ nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az idõskorú választók „kegyét”. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megõrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.

Szépen nõttek a nyugdíjak, de…

Amennyiben a nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33% volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42%-os növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az idõközben meghaltak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott.

Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása



Érdekesség, hogy az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak idõbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. A probléma és a felháborodás az elkövetkezõ években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyû növekedése, és a jövõ évre várható szintén jelentõs béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétõl.

Mi a helyzet külföldön?


A környezõ országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nõttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20% volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot elõzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.

Nyugdíjak változása 2016-2008. között
átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (saját fizetõeszközben) %

átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (euróba átszámítva) %

reál-nyugdíjemelkedés (%)

Románia166136140
Magyarország142115120
Csehország119110107
Lengyelország147118132
Szlovákia133133123
Horvátország127122116

Amennyiben euróba átszámolva nézzük a Visegrádi-tagállamok és Románia, Horvátország esetében a nyugdíjakat, akkor látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól. Ugyanakkor a magyar nyugdíjak értéke egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól (ebben fõképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet)

Öregségi nyugdíjak euróba átszámított változása (2008-2016)



Összességében tehát nem igaz az az állítás, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar nyugdíjasok a környezõ országokhoz képest. Sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban. Ugyanakkor „hozzászoktatta” a magyar kormány a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak. Ezzel szemben 2017 és 2018 arról fog szólni, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el. Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj 72%-a volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76%-ra nõtt. Várakozásaink szerint a különbség 2018-ra kb. 61%-os szintre csökkenhet.